Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)
ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK
a 20. század első feléből. Az építész és műtörténész Major Máté (1904-1986) így emlékezik vissza a szülővárosra, bajai otthonukra: „Az épület alacsonyabb és keskenyebb része a konyhával kezdődött... a szoba melletti falnál nagy, lábas láda állott, ezt napközben konyhaasztalnak használták. Este azonban a fedelét le lehetett venni, amikor is előbukkantak a tarka ágyneműk, melyek között hosszú ideig Lotti néni, anyám háztartási támasza aludt." 17 Márai Sándor (1900-1989) vallomásaiban is felbukkan ez az ágytípus: „A cselédek a konyhában aludtak... A kvártély az a fiókos láda volt, mely a konyhában állott, megrakva vörös és csíkos-cihás »cselédágyneművel« - éjszakára kinyitották a láda tetejét, kihúzták az alsó fiókot, s ebben aludtak a cselédek...". 18 Hogy bútorunk Közép-Európa más tájain, városaiban is ismert volt, arra egy prágai adatot említek. Megemlékezik erről az ágytípusról ugyanis a cseh széppróza mestere, Bohumü Hrabal (1914-1997) is, aki a prágai cselédlányokról írja: „Ezek a lányok egész hónapban dolgoztak, és ezért szállást, ellátást, meg százötven koronát kaptak, a konyhában laktak, és ha este kilenckor vagy tízkor beállított valaki, ezek a lányok tisztelettudóan felálltak, és csak amikor mi is aludni tértünk, csak akkor nyitották szét azt a fura ágyat, ami napközben asztalként szolgált, az a fajta ágy volt, amit gyufaskatulya-szerűen lehetett kihúzni, keskeny volt, olyan keskeny, hogy kinyújtózva kellett aludni rajta...". 19 Magam 1978-ban láttam először ilyen tárgyat: Bodó Sándor kollégámmal a miskolci Herman Ottó Múzeum számára gyűjtöttük Viszlón (Torna vm., Kassától kb. 60 km), egy tehetős paraszti porta száz darabot meghaladó tárgyi együttesének darabjaként. 20 Az ország keleti feléből - a már idézett szatmárnémeti mellett - két szóbeli adat áll még rendelkezésemre az asztalágy használatára vonatkozóan: Hajdúdorogról és Kunszentmiklósról. 21 A Dunántúlról Székesfehérvárról, 22 és - paraszti környezetből - a Balaton-felvidékről vannak adataim: a Káli-medencében, Balatonhenyén még módosabb családoknál is alkalmazták, igaz, a szőlőhegyi présházakban (Hímes-hegy). Ismerték a Vászolyi-hegyen is. 23 Északnyugat-Magyarországon - relatíve - megszaporodnak a fennmaradt példányok. A Soproni Múzeum két asztalágyat őriz, az egyik Mihályiból származik, de mindkettő Sopronból jutott a gyűjteménybe. A soproni eredetű darab a város MAJOR Máté: Egy gyermekkor és egy kisváros emléke, 107-108. Budapest, 1973. Idézi: S. MIALKOVSZKY Mária: Adalékok az otthonkultúra-kutatás kérdéséhez az Allt-féle hagyaték kapcsán. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1979-1980. 52-53. Budapest, 1981. A tanulmányra Sz. Bányai Irén és Peterdi Vera hívta fel a figyelmemet, segítségüket ezúton köszönöm meg. 18 MÁRAI Sándor: Egy polgár vallomásai I. 43^14. Budapest, 1990. 19 HRABAL, Bohumil: Harlekin milliói. Fordította: V. DETRE Zsuzsa, 98. Budapest, 1997. 20 Herman Ottó Múzeum Néprajzi Gyűjteménye, Ltsz.: 78.16.81.1-3. A tárgyat eladó adatközlő szerint buzigágy, buzigány a tárgy neve, amire vonatkozóan sem ő, sem környezete nem tudott több információval szolgálni. A kifejezés másutt sem fordul elő adataim szerint. 21 Dankó Imre, ill. Peterdi Vera szóbeli közlése. 22 Lukács László az 1970-es években látott még ilyet Smohay János kalaposmester Jókai utcai lakásában. Adatát ezen a helyen köszönöm meg. 23 Lackovits Emőke szíves közlése.
