Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész (Officina Musei 15. Miskolc, 2007)

Martinásza (1978), majd az új Vasas Művelődési Házhoz Kiss István (1927-1997): Munkástrón (1979) című konstruktív szobra követett. Ha Varga Miklós művét az úgynevezett „munkás hősöknek" emléket állító diósgyőri szobrok közé soroljuk, elsőként emelkedik ki úgy, mint ami a saját korának szellemét sokféle megközelítésből tükrözi. Bár igazán csak ürügy volt az Emberpárt politikai emlékműként aktualizálni, amit az is bizonyít, a város valódi felszabadulási napját, 1944. december 3-án ünnepeli, és nem az egész országra érvényes április 4-én volt szokás szobrot avatni. Ha a szóban forgó müvet politikai emléknek tekintjük, akkor Kiss István: Lenin (1958); Makrisz Agamemnon (19131993): Felszabadulási emlékműve (1966) a mindszenti templommal szemközt, s Segesdi György (1931): Zászlóbontók-ja (1968), az akkori városi pártbizottságon előzte meg Varga Miklós Emberpárját, valamint Kerényi Jenő (1908-1975) már régtől megvolt Géniusz szobra (mint Munkásmozgalmi emlékmű (1969), az akkori megyei pártbizottsággal átellenben, a Népkertben. Bizony azért is hihetetlen Varga Miklós Emberpárját ide sorolni,