Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész (Officina Musei 15. Miskolc, 2007)

hiszen már ekkor készen várta a bronzba való kiöntését az a Felszabadulási emlékmű, ami a város központi gyülekező terén a Szovjet emlékművet volt hivatott kiváltani. Somogyi József (1916-1993) reprezentatív alkotása a következő évben, 1976 novemberében került felavatásra. Varga Miklós Embérpárjára igaz az a régi megállapítás, hogy az emlékmű legfőképpen magának a megrendelőnek állít emléket, tehát a „gyáristáknak". Nekik volt bizalmuk a szobrász személye iránt, úgy, mint több más művész iránt is, akiket a maguk szigorú elvei szerint minden téren megmérettek. Kifejező pannók (Lukovszky László, Seres János, Papp László), falikárpitok (Nagy Gy. Margit), mozaikok (Tóth Imre) létrejöttét támogatták. A gyárak mecénási szerepe maradandó művészi értékek létrejöttét segítette elő. Varga Miklósnak e művéért 1975-ben a „Miskolcért" (Pro Urbe) díjat adományozták. Művészünkre a nagylélegzetü köztéri emlékművekkel egy időben más szobrászi feladatok is vártak, mint az ideálarcképek. A 20. századra a reprezentatív panteon szinte kizárólag plasztikai műfaj lett. Ünnepi aulák, parkok számára 5/4-es, azaz a természetestől kissé nagyobb szobor iránti igénye folyamatosan létezik. Mint korábban volt róla szó: 1968-ban Kecskemét városa felkérésére kifaragta mészkőből Kocsis Pál arcképét és Buday Dezsőét, majd a Miskolci Egyetem számára Gelei Sándor ( 1970) professzor emlékszobrát és Janáky István tervező építész portrédomborműves emléktábláját (1976). Kiváltképpen az iskoláknak nevet adó jeles férfiak arcképére volt igény (Bláthy Ottó, Gálffy Ignác, Vándor Sándor), s közben a miskolci Népkertben kialakítandó szoborsétányra megmintázta Palóczy László büsztjét (1991). (Sajnálatosan ez utóbbi - nem sokkal bronzba öntése után - nyomtalanul eltűnt. A művész szakmai csalódottságához ez a tény is hozzájárulhatott. De az a keserű tapasztalat is, ami egy korábbi ciklusát, a játszó állatkáit érte. Ezek, ha nem is vesztek el, de itt Miskolcon is szétszéledtetésre kárhoztattattak.) Még az 1970-es évek derekán dr. Bartus Elemérrel, a város akkori kertészeti és táj építő főmérnökével közösen kidolgozott Varga