Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

IV. A VÁROS TÁRSADALOMRAJZA: CSOPORTOK, RÉTEGEK, OSZTÁLYOK

is, miként a városnak a földes urrali territoriális birtok viszonyai akként rendeztettek végrehajtványilag, hogy ti. a város lévén szedendő ennek utána saját lakossaitól a taksa béreket a város ezen jog élvezetére a földes uraságnak évenként 700 Vftot 400 szedőt és 50 puttonost szolgáltasson ki: az ezen öszvegen felül be hajlandott taksák pedig egyedül is kizárólag a várost illeténdették... Jegyzőkönyv, 1852.-ben." A valamirevaló kézműves család rendelkezett kisebb-nagyobb szőlős területtel. Ennek művelését a család vagy a kézművesüzem foglalkoztatottjaival egyetemlegesen végezték. Az inasok, segédek tehát a szőlőben is dolgoztak. Ilyen szempontú vizsgálat kimutatja, hogy az ingatlanszerzés az elsőrendű célja lehetett az iparoscsaládoknak. Kis késéssel, de megjelennek a szőlőbirtokosok között a kereskedők, olykor az értelmiségiek. Korszakunkra (19. század közepe) a zsidók is hozzájuthattak egy-egy szőlőhöz, növelvén gazdasági jelentőségüket. Tokajban a törekvő társadalmi csoportok tagjai nem szántóföldbe, hanem lakóházakba, a szőlőbe, továbbá asztalneműekbe fektették a megtakarított pénzüket. Ilyen szempontú vizsgálatnak jó példáját adja Elschléger Mihály csizmadiamester halálát követő leltári felvételben szerepeltetett, egy tömbben sorakozó nemesfém tárgyak. A listán rendkívül hasznos készpénz, továbbá forgalomban lévő nemesfém érmeegyüttes. Ugyanezt tapasztalni Majer János hagyatéki leltárában is. Ha már az idegen pénzek forgalmáról akarunk képet rajzolni, Tokajban erre is megfelelő adatok állnak rendelkezésünkre. Ez ugyanolyan kincsképző lehetőség, mint a nemesfémtárgyak, különösen is evőeszközök, végül az ékszerek és az órák. Néhány példánk az ingatlanból álló vagyongyűjtésre: 1. „Alulírottak ezennel hivatalosan igazoljuk, miként Weisz Márton tokaji lakosnak Tokaj határában s területén következő birtokai vannak nejével közösségben. 1. Egy ház Tokaj fő utczáján a 372. sz. a. 3000 ft 2. Egy darab szőlő a Malomfeli járásban 1890 hrsz. 1200 ft 3. Egy másik darab szőlő Malomfeli járásban 1895 sz. 800 ft 4. Egy darab szőlő a Nagy Mikházi járásban 1200 ft Összesen: 6200 ft 2. Szeidel Antal (1847) 1. Egy méhes kert 20 ft 2. Másik méhes kert 20 ft 3. Egy Iako pincze az ún. Sántz alatt 7 ft 25 4. Egy pince Kamcsmarik Sámuel háza alatt, mely 50 ft csak zálog jogon bírta 50 ft Szeidel Antal (1847) 1. A felső utczában egy ház telek pintzével 350 ft 2. Dobó járásban egy szőlő szilvással és színnel 900 ft 3. Pocsaikába Dezsőffy Kálmán és Slezinger Mojes között szabad szőlő 1065 ft 4. Keskenyág Promontóriumon Dézsma adó szőlő 500 5. Rákócziba fél szőlő (már irt) 300 6. Turzó járásban egy szőlő 240 7. Rom. Cat. fundusán egy Borház rézüsttel 300 ft Szeidel Antal atyja halála után maradt vagyonok, részint feleségével, Eizenkraut Teréziával vagyon összeírása, 1847-ben: A nagy utczában Goldman Hersko házasa között, részint kőből, részint vályog s részint Patitsbul épült taxás háza 2875 ft A Rákóczi járásban dézsmaadó szőlő fele 300 ft