Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

V. IDENTITÁSTUDAT A TOKAJ-HEGYALJÁN

V. IDENTITÁSTUDAT TOKAJ-HEGYALJÁN (Összefoglalás helyett) Településünk társadalmának gondolkodásában az első s a továbbiakban alapvetőnek látszó változás akkor következett be, amikor Mátyás király a huszita háborúra kölcsönvett tekintélyes összeg (12 000 forint) ellenében elzálogolta a Szapolyai családnak a Tokaji várral együtt a várost is.

1 Az ekkor még feltehetően „hímesudvar" minőségét (vagy jellegét) alig haladva meg, egy öregtorony alkotta a folyóvizek és fonott sövény (hímzett) „fal" által körülvett erősséget.

2 A főméltóságokat viselő família előbb zálogjogon, de gyakorlatban az 1459 júniusában kelt adománylevél (donatio) erejénél fogva a királytól megkapta Tokaj várát és a várbirtokot. Ugyanekkor nyerték el a tállyai, a regéci és a boldogkői vár tulajdonjogát is. Az új tulajdonos növelni akarván települése rangját, ezzel együtt saját bevételét is, mezővárosi (oppidum) rangot (státusz) járt ki az adományozónál, a királynál. Ezzel együtt a vásártartási jogot.

3 így emelkedett ki Tokaj (a település) a várbirtok szolgáló falvai sorából,

4 s vált a térség egyik szervezőerőt képviselő, városi funkciókat betöltő településévé.

5 Tekintélye és rangja folyamatosan gyarapodott, mintegy a földesúri família (a Szapolyaiak) hatalmi súlyával párhuzamosan: a „felső-részek kapitánysága" rangjától az erdélyi vajdán át egészen a koronázott magyar királyi méltóságig.

6 Tokaj városi társadalmát, mely túl az oppidum státuszból következő helyzetén is kiváltságokkal rendelkező közösség volt,

7 a 16. század közepétől erős és egyre színesedő identitástudat jellemezte és jellemzi a közelmúltig. E tudattartalom meghatározta hegyaljai cívis életmódját is. A továbbiakban vizsgálat alá kell vennünk e tudattartalmat. Mely tényezők alkották, formálták identitástudatukat.

8 1. A kedvező földrajzi környezet (folyók, hegyek találkozása), gazdasági alapok (termőtalaj) mint meghatározó tényezők döntő mértékben beleszólnak a városka (Tokaj) életébe,

9 mondhatjuk, kirajzolták a fejlődés irányát. Eközben átalakul a társadalom, hi1 Horváth Richárd: Adalékok a Szapolyaiak északkelet-magyarországi felemelkedéséhez. In: Analecta Mediaevalia I. Tanulmányok a középkorból. Pázmány Péter Tudományegyetem, Bp. 2002. 99-109. 2 Németh Péter: Királyok, ispánok, jobbágyok. Debrecen, 1998. Folklór és Etnográfia 43. 7. KőrévHímesud var-Tokaj. 3 Orosz Ist\>án: A mezővárosi fejlődés történeti szakaszai Magyarországon. In: Orosz István: Hagyományok és megújulás, 3-15. Debrecen, 1995. 4 Bertényi Iván: A középkori művelődés. In: Kosa László (szerk.): Magyar művelődéstörténet. Bp. 2000. 5 Bencsik János: Tokaj, a kiváltságolt kamarai mezőváros és Hegyalja avagy Tokaj-Hegyalja. In: HOMÉvk. XXXV-XXXVI. 153-162. Miskolc, 1997. 6 Nagy Iván i. m. 7 Bertényi Iván i. m. Életmód. 8 Sashalmi Endre: Az identitástudat főbb elemei a XII—XVIII. századi Európában. In: Valóság, 1998/7. 14. 9 Boros Lászlér. A természetföldrajzi tényezők szerepe a Tokaji-hegy és környékének földhasznosításában. Földr. Közi. 231. 41-65. 1982, Boros László: A Tokaji-hegység szőlő és borgazdaság természetföldrajzi alapjai. Miskolc, 1989. In: Tokaj és Hegyalja I. (szerk.: Bencsik J.-Szappanos E.), 15-33., Frisnyák Sándor: Adalékok Tokaj történeti földrajzához. Földr. Közi. 1-3. 125-129. 1979.