Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

II. MEGINDUL AZ ÉLET

5. „Tekintetes Tanács A legközelebb megrendelt nyomozásra én is beállítatván, azon alázatos kérelemmel járulok a T. Tanács elébe, miszerint tekintetbe vévén, hogy én jelenleg helybeli sebész Huray János Úrnál alkalmazásba vagyok, de különösen azt hogy nyomorult pénzbeli viszonyaim szülő helyre Tokajra leendő menetelemet felette nehézzítik- engem itt Pesten méltóztatnék vizsgálat alá venni, alázatos szolgája Schneider Ferdinánd sebész segéd" 6. „A t. ez. Tanácsnak folyó hó 20-ról... megkeresése folytán Nagy Károly rostás legénynek előállítása iránt, kellő intézkedéseket megtévén... általam hazájába szorított út levél mellett utasítatott. Debreczen, 1854. jan. 30-án. Böszörményi Károly jegyző." 7. „T. Tokaj várossá feő Birájának! Ottani szolga legényeket, jelesül: Fekete Istvánt és Irembeczki Károlyt, a kik katona kötelezeettség alá tartoznak, őköt ezen emberünknek kezében adni szíveskednék... atyafiaitól halván, hogy Fekete István szolgál az cs. k. finánczoknál, Irembeczki Károly pedig szolgált T. Tesedik József Urnái mint kotsis. Kelt, Komlóskán Mártzi 10 n 1854. Veres Mihály Bíró." Tarczali születésű Tóth József katona kötelezett jelenleg Czukker Sámuelnál mint Kotsis Tokaj várossában lakván... március 13-án eszközlendő újoncozás alkalmával honn tartózkodjon... kötelességének ösmérje, tisztelettel maradván Tarczalon, febr. 21-én 1854. Kész köteles szolgája, Sárossy Sámuel főbíró." 9. „Arad szabad királyi város polgármesteri hivataltól. Tekintetes Karácsony Tamás város főbirájának, Tokajban. Folyó év január 21-én kelt megkeresésére van szerencsém válaszolni, hogy Schwartz Adolf tokaji születésű katona kötelezett pinczér e városban kerestetvén - fel nem találtatott. Aradon, 1854. február 14-én. Horváth h. polgármester." b) Az új gazdasági berendezkedés Első lépésként a császári adminisztráció bevezette a fogyasztási adót, éspedig nem személyre szabottan, nem is a termelőkre kivetetten, hanem az árusítást végző személyekre, pontosabban az értékesítő egységekre, vagyis a kereskedelemre. Korcsmáitatás A régi gyakorlatnak, a regálé-jog érvényesítésének megfelelően, éspedig e jogra alapozottan az italmérést, pontosabban a lakosság borfogyasztását terhelték az adóval. Miután Tokajban (és Hegyalján) e tétel rendkívül jelentősnek ígérkezett, így aztán a borfogyasztás adója is lényeges tétel lehetett az állami költségvetés számára. A kivetés alapja pedig az italmérések, a korcsmák, vendéglők, csárdák borforgalmazása volt. A kivetett adó felét februárban, másik felét októberben kellett kifizetni az érintett borárusítóknak. Jellemző a hatóság ezzel kapcsolatos állásfoglalása: „Az összes kurta korcsmákra vetendő adó 40 pft. egy hónap kelhetvén 65-66 hordó borok (értékesítéséhez). Ezek 36 krj-ával véve. Reményleni lehet, hogy vállalkozók is akadnak, kik a 36 krj-os bér beszedése mellett hordájától kihaszonbérlik és ekképen Nemes Városnak e részben csak egy egyénnel légyen ügye, a pénz bevétel Könnyítve lészen." Ugyanakkor a várost illető 10 hordó dézsma borát árverésen eladta 12 pft./hordó = 120 pengő forintért Schön Farkas vásárolta meg. Az összes adók 1851-ben 8. Fő bíró Ur! Kocsmák után összesen Kurta kocsmák után Lakosok borai után Sertésekre eső Borjakra eső 342 pft 40 pft 100 pft 50 pft 20 pft