Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL

testület működjön közre. Ennek eredményes működését azonban elsősorban az intézmények közötti jó kapcsolat és információáramlás teremtheti meg. Nem szerencsés persze intézményt ráerőltetni a rendszerre: az eredményesen működők valószínűleg nem igénylik, a többiek számára indifferens. Jelentőségét elsősorban az adná, hogy a tárgyi kulturális örökség gyűjtése általános és regionális szempontjainak, valamint az egyes múzeumi diszciplínák (régészet, néprajz, természettudományok, stb.) egésze elvárásainak megfelelően határozhatná meg a közös feladatok sorrendjét, valamint a helyi feladatokon túlmutató, a lokális lehetőségeket meghaladó, közérdekű célok megvalósításához nyújtana segítséget. Biztosítani kell a folyamatos információáramlást a térség közgyűjteményei között (ez történhet a levéltárakkal és nagy könyvtárakkal közös formában is). Szorgalmazni kell a könyvek, kiadványok, információhordozók rendszeres cseréjét, amit intézményesíteni is lehetne. (Ma egy könyvcsomag postai küldése csaknem annyi a határ túloldalára, mint az óceán túlpartjára.) Az Internet csatlakozás, a modern információhordozók már lehetővé teszik a gyors tájékoztatást, ám a technikai feltételeket az érintett intézmények még nem mindenhol tudták megteremteni. Szorgalmazni kellene a határ menti múzeumok gyűjteményeinek számítógépes feldolgozását. A tárgytípusok, gyűjteményi egységek feldolgozását segítő adatok ma már floppyn, CD-n is átadhatók. A tárgyi anyag közös gyarapítása igen nehéz feladat, bár a konzultációk ebben is segítenek. Könnyen működik a természettudományi anyag kölcsönös gyarapítása a szlovák és magyar oldalról egyaránt. Gond nélkül megoldható például, hogy a kortárs művészet jeleseinek reprezentatív alkotásai bekerüljenek az adott táj, mikrorégió gyűjteményeibe a határ mindkét oldalán. Magam elképzelhetőnek tartom - megfelelő előkészítés után - a cserét is, különösen a képzőművészeti, numizmatikai, irodalomtörténeti, képeslap és számos egyéb anyag vonatkozásában, de a tartós letét sem zárható ki a határ túlsó oldalán. A két-(és több)nyelvűség az érintett térségben a múzeumi munkában is sajátos elvárást támaszt. Kötelezően szerepeltetni kell a nyilvántartásokban a helyi elnevezéseket, ill. a tárgy készítésével, használatával kapcsolatos terminológiát az egykori tulajdonosok, tárgyhasználók anyanyelvén is. A határ menti térségben szorgalmazni és támogatni kell a kisebb múzeumok kiállításaiban is a kétnyelvű feliratok és katalógusok, tájékoztatók készítését. Adminisztratív és financiális eszközökkel is szorgalmazni és támogatni kell a közös kiállításokat. A közös történelmi múlt, a két nép életében fontos eseményt, folyamatot, a szlovák és a magyar kultúra, tudomány, művészet, közélet területén egyaránt jelentőset alkotó személyiségek életútját közös kiállítások, kutatások, kiadványok révén kell megismerni, megismertetni (életmű-kiállítások, oeuvre-katalógusok, biográfiák, stb.). Az együttélés pozitív példáinak bemutatása intézményeink számára is közös érdek. Az együttélés történeti, néprajzi, művészeti emlékeinek közös feltárása és feldolgozása (tárgyi és tematikus monográfiák, katalógusok) egyszerre helyi és globális érdek. A múzeumi szakágaknak (történettudomány, néprajz) - elsősorban