Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)
ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL
A „kisgyűjtemények" kezelésének tapasztalatai H azánkban a múlt tárgyi emlékeinek gyűjtése az elmúlt néhány évtized során kevesek nemes szenvedélyéből kortünetté vált. Nem feladatunk ezúttal e folyamat összetevőinek, pozitív és negatív következményeinek boncolgatása. Ennek egyetlen - de nem lényegtelen - száláról, a közművelődési intézmények birtokában levő kisgyűjtemények helyzetéről, feladatáról és további sorsáról kell röviden szólnunk. Az említett kisgyűjtemények számának, elhelyezésének és nyilvántartottságának felmérésére a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya 1975-ben kérdőívet küldött szét a közművelődési intézményeknek. A beérkezett lapokon 41 intézmény jelezte, hogy gyűjteménnyel rendelkezik, 39 válasza nemleges volt. Véleményünk szerint még jó néhány kisgyűjtemény lehet megyénkben a visszajelzetteken kívül. Ezért kérem, hogy miután mondandóm végén felolvasom a nyilvántartásunkban szereplőket, a jelenlevők jelezzék, ha tudnak a környezetükben, szomszéd településeken még gyűjteményekről. Saját anyagukon kívül az adatközlők 27 olyan gyűjteményt is jeleztek, amelyek részben magánkézen vannak, részben pedig olyan közművelődési intézmények birtokában, akiktől az adatlapokat nem kaptuk vissza, s így nyilvántartásunkban nem szerepelnek. A gyűjteményeket állományuk nagysága, az elhelyezés és a felelős kezelő személyének biztosítottsága valamint a nyilvántartottság alapján három kategóriába soroltuk: I. Olyan gyűjtemények, ahol az elhelyezés, nyilvántartás és a gyűjteményért felelős személy biztosított. (Felmérésünk alapján ilyen csak egy van: Tibolddarócon, a Művelődési Ház gyűjteménye. Ide tartozna a borsodnádasdi helytörténeti gyűjtemény, de azt nem soroltuk a kisgyűjtemények közé.) II. Olyan gyűjtemények, ahol az elhelyezés és a kezelő személy biztosított, de megoldatlan a nyilvántartás. Ebbe a kategóriába tartozik a nyilvántartásunkban szereplő gyűjtemények zöme, szám szerint 34. Ez a szám jelzi azt, hogy a kisgyűjteményekkel kapcsolatos legfontosabb teendők közé tartozik a nyilvántartás rendezése. Ezért erről a továbbiakban részletesen is szólok. III. kategóriába soroltuk azokat a gyűjteményeket, ahol az elhelyezés, a kezelő személy valamint a nyilvántartás sem biztosított, nincs tehát biztosítva a gyűjtemény léte, további sorsa sem. Ilyen szerencsére csak 6 darab van. Félreértés ne essék, ezeket a gyűjteményeket nem azért soroltuk ebbe a kategóriába, mert jelentős az anyaguk, vagy nem becsülnénk a létrehozásában fáradozók munkáját, hanem éppen azért, mert nyilván ők küzdenek a legtöbb problémával,
