Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK A RÁDIÓBAN

Technikatörténeti múzeumok A

z emberiség története a munka és a munkaeszközök története. A mindenkori kultúra alapvető fokmérője az, hogy milyen fejlettek munkaeszközei, amelyek közvetítésével kapcsolódik a természethez, mennyire függ a természettől, illetve mennyire ura annak. A társadalom oldaláról megközelítve: a munkamegosztás, a társadalmi erők, termelési viszonyok alapvetően meghatározzák a kultúra valamennyi tárgyi és szellemi megnyilvánulását. Mindezek ellenére azonban az európai múzeumügy hosszú ideig nem szentelt figyelmet a technikatörténetnek. A technikai múzeumok születéséhez két feltételnek kellett megérnie. Az egyik társadalmi változás: a munkaeszközök, a mesterségek története akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor olyan társadalmi osztályok is részt kaptak - közvetve vagy közvetlenül - a politikai hatalomból, akik az anyagi javakat előállították ezekkel az eszközökkel, technikákkal. Ez ügyben Európa számára a francia forradalom mutatott példát, mely a hatalomra jutó polgárság újfajta kulturális igényeit érvényesítette. A forradalom irányító testülete, a konvent 1794-ben Ipari-műszaki Múzeumban egyesítette a természettudományok és a technika múzeumi anyagát, s elrendelte, hogy a mezőgazdaság és mindenféle mesterség gépeinek, szerszámainak modelljét össze kell gyűjteni, az azokra vonatkozó tervrajzokkal együtt. A rendelet előírta azt is, hogy az érdeklődőknek el kell magyarázni az említett gépek működési elvét. A másik feltétel a muzeológián belüli szakosodás, differenciálódás volt, melynek során a 19. század folyamán lényegében egész Európában különváltak a technikai gyűjtemények. Hasonlóan zajlott le ez a folyamat hazánkban is. Nálunk a kiegyezést követő korszak gyors iparosodása, a kapitalizmus fejlődése nyitott utat az új múzeumok előtt. Nagy lendületet adott a technikai múzeumok születésének az ipari érdekességeket is felvonultató világkiállítások sora, hazánkban pedig különösen az 1896-os millenniumi rendezvénysorozat. Ez utóbbi hívta életre a Mezőgazdasági és a Közlekedési Múzeumot, s ezzel elindította a szakmúzeumok kialakulását. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a technikai múzeumok és gyűjtemények a vidék gazdasági arculatát tükrözik. A geográfiai adottságok miatt a megye északi, hegyes területe hazánk nehézipari bázisává fejlődött. A technikatörténeti gyűjtemények az ipari gócokra települtek, s iparunk szerkezete miatt elsősorban a nehézipar múltját, történetét mutatják be. Felsőhámorban, az egykori kancellária épületében működik az országos gyűjtőkörű Központi Kohászati Múzeum. Az 1956-ban alapított, s 1960-ban megnyílt múzeum kiállítása szemléletesen mutatja be a magyar kohászat fejlődésének