Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)
ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL
A Herman Ottó Múzeum tudományos kutatóhely státussal rendelkezik, tagintézménye az Észak-Magyarországi Universitas Egyesülésnek, s kihelyezett egysége működik itt a Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének. Az intézmény sokirányúan van jelen a város és a megye tudományos és kulturális életében. Megszámlálni is nehéz lenne az intézmény 100 éves fennállása alatt bemutatott állandó és időszaki kiállításokat. Ezek azonban - hasonlóan a többi múzeumok kollekciójához - a tárgyi gyűjtemények anyagának legfeljebb töredékét tárhatták eddig az érdeklődők elé. Számos konferencia, tudományos tanácskozás, mellettük rendkívül sok ismeretterjesztő előadás közvetítette az intézmény gyarapodó munkatársi gárdájának szakmai eredményeit mind a múzeumi szakterület, mind az érdeklődő nagyközönség irányába. Közismerten gazdag a múzeum könyvkiadó tevékenysége: különösen az 1970-es évektől indultak új sorozatok, s jelentek meg nagyobb számban kiadványok. Jelenleg két kiadványsorozat él: az 1900-ban alapított, de hat kötet után megszűnt A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeumi Egyesület Évkönyve című periodika örökségét 1957-től folytató évkönyvsorozat (A Herman Ottó Múzeum Evkönyve), valamint az intézmény munkatársainak kutatásait önálló kötetekben publikáló Officina Musei. Hosszú lenne felsorolni mindazokat, akik az elmúlt 100 év során sokat tettek a miskolci múzeumügyért, ezért csak néhányat emelek ki közülük. Az alapítás időszakában Petró József, Gálffy Ignác, az első „múzeumőr" Buday József, majd Molnár József neve kívánkozik ide, valamint Leszih Andoré, aki 1905-től egészen 1950-ig volt a gyűjtemények gazdája. Az igazgatás teendőit 1950-1952 között a neves építészetkutató, Vargha László látta el, majd rövid ideig Megay Géza, utána másfél évtizedre Komáromy József következett, őt két esztendőre Zcidor Tibor váltotta fel. 1972-től 1990-ig Szabadfalvi József állt az intézmény élén, aki - fiatal munkatársakkal megerősítve a szakembergárdát - lényegében kiépítette a múzeum jelenlegi struktúráját és a megyei múzeumi hálózatot. A vezetőkhöz hasonlóan tiszteletet érdemel a muzeológusok négy generációja, valamint a múzeum baráti körének, támogatóinak, segítőinek holdudvara, akik nélkül az elmúlt század eredményei elképzelhetetlenek lettek volna, s akikre a múzeum a második évszázadának nyitányán is számít. * A miskolci múzeum néprajzi tevékenysége fokozatosan teljesedett ki az intézmény gyűjtőkörének kiterjedésével, illetve szakembergárdájának megerősödésével. 1 A Néprajzi Tár első darabjai 1903-ban kerültek Miskolcra: Mezőkövesd városa egy teljes szobaberendezést és matyó viseleti anyagot ajándékozott a 1 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei néprajzi gyűjtés és a gyűjtemények történetét korábban már közreadtam. Ezen a helyen csak rövidítve foglalom össze a korábbi anyagot, s az azóta eltelt évtized adataival egészítem azt ki. Vö. Viga Gyula: Néprajzi gyűjtemények Borsod-AbaújZemplén megyében. Selmeczi-Kovács Attila-Szabó lAszló (szerk.): Néprajz a magyar múzeumokban, 187-204. Budapest-Szolnok, 1989.
