Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)
ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL
(ma a Miskolci Akadémiai Bizottság székháza) adott helyet a múzeumi szervezet hivatalának, majd 1980-ban örökölte meg az intézmény az MSZMP régi központi épületét (ma Görgey Artúr utca 28.). A tágas múzeumi központ - adminisztratív és raktári funkciói mellett - befogadta az 1974-ben átvett Miskolci Képtár állandó kiállítását is. Azóta a régi képtári épület, a Kossuth utca 13. számú ház ad otthont a Természettudományi Gyűjteménynek. 1974-től 1998-ig a Herman Ottó Múzeum irányította a Diósgyőri Vármúzeum tevékenységét is. A Régészeti Gyűjtemény nagy léptékű gyarapodása miatt 1996-ban önálló raktárbázis kialakítása vált szükségessé (Tímár malom 32.). A múzeum első kiállítása 1902. október 26-án nyílt meg a látogatók előtt. Nyomtatásban is kiadott katalógusa szerint, az akkori gyűjteménynek több mint fele (3252 tárgy) került a kiállítás tárlóiba. Mára a Herman Ottó Múzeum gyűjteményei közel félmilliós regisztrált tárgyukkal a legjelentősebb vidéki közgyűjteményi tárgykollekciók közé tartoznak, sokoldalúan reprezentálva a megye és az érintkező történeti régió tárgyi kulturális örökségét. Legnagyobb múltra a Régészeti Gyűjtemény tekint vissza: a múlt század végén az Avas alján előkerült őskőkori leletekkel indult meg Magyarországon az őskor emberének régészeti kutatása. A kollekció - köszönhetően a város és a megye sajátos földrajzi adottságainak - a kőkorszaktól a réz-, bronz- és vaskor emberének eszközein át a magyar honfoglalás korának gazdag emlékeiig és a középkori várak és települések népének hagyatékáig őrzi a vidék egykori népeinek sokáig rejtőzködő örökségét. A régészeti tárgyak gyarapodásának rendkívüli lökést adtak az új beruházások: az M3-as autópálya nyomvonalának előkészítése során öt év alatt mintegy 80 kilométeres hosszú szakasz feltárására kerülhetett sor megyénk déli részén. Jelentős kollekcióval bír a Numizmatikai Gyűjtemény is. A Helytörténeti Gyűjtemény elsősorban Miskolc és a szűkebb Borsod vármegye középkori és újkori emlékanyagának letéteményese, dokumentációs tára pedig jobbára a 20. század gazdaságtörténetének, művelődés- és intézménytörténetének forrásait őrzi. Az Iparművészeti Gyűjtemény gazdag anyaga Miskolc és a történeti vármegyék kézművességének egykor magas színvonalát és táji kapcsolatrendszerét tükrözi, reprezentálva az ünnepek és hétköznapok emlékanyagát. A Képzőművészeti Gyűjtemény a 18-20. századi magyar művészet egészének keresztmetszete. Gyarapításában a századelőn nagy szerepet kaptak a. felvidéki vándorkiállítások, később a különböző hagyatékok: külön is ki kell emelnünk Petró Sándor orvos hagyatékát. A kollekció gazdagon ad számot a megye és Miskolc város közelmúltjának és jelen képzőművészeti életének terméséből is. A régió művelődéstörténetének jelentős dokumentumait őrzi az Irodalomtörténeti Gyűjtemény, melynek anyagába beletartoznak a miskolci színjátszás korai relikviái is. Nemzetközi rangú a Herman Ottó Múzeum Természettudományi Gyűjteménye, különösen Ásványtára, ami az egész Kárpát-medence és a Kárpát övezet egészének földtörténetét és ásványi kincseit reprezentálja. Regionálisan számottevő a múzeum könyvtára, ami - főleg kiterjedt hazai és nemzetközi cserekapcsolatai révén - a térség fontos társadalomtudományi információs bázisa.
