Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

KÖNYVEK, KIÁLLÍTÁSOK, RENDEZVÉNYEK ELÉ

kulturális vonatkozásaihoz. Szándékkal tekintettem vissza az előző századforduló időszakára, mert úgy vélem magam is, hogy vannak párhuzamai mai korunkkal: elsősorban arra gondolok, hogy születőben van - éppoly ellentmondásosan, mint akkor - egy új polgárság. Tempósan halad - éppolyan nagy táji, területi differenciákkal, mint akkor - a modernizáció, a polgárosodás, az urbanizáció. Az új polgárság tagjai - igényes műértőként vagy pénzes sznobként - potenciális vásárlói lehetnek a mostani iparművészeti alkotásoknak is. Bizonyára az alkotó egyéni kvalitása és habitusa dönti majd el, hogy kell-e, akar-e engedményeket tenni alkotói szabadsága rovására. De úgy gondolom, el kell fogadni az iparművészeti tárgy áru voltát és - reprezentációs értelemben vett funkcionális jellegét. A másik, ugyancsak közös dilemma az előző századfordulóval: a magyarság és/vagy európaiság, a ma globalizáció és/vagy regionalizmus nehezen átlátható, ugyanakkor az egész életünket átszövő, nem csupán virtuális ellentmondása. Most visszanézve, úgy tűnik, hogy évszázada - ha sokan vitatják is -, valami értékteremtés mégis sikerült a hazai művészetben - az iparművészemen mindenképpen. Őszintén kívánom, hogy az itt kiállító alkotók művei legyenek azok a kézműves-iparos technikai tudásának lenyomatai, vagy a művész lélekrezdülései, leginkább, ha a kettő együttesen jelenik meg bennük -, fonódjanak egy sokszínű, sokféle törekvést kifejező és bonyolult világunkat árnyaltan tükröző, a száz évvel ezelőttihez hasonlóan korjelző nyalábbá. (Szentendre, MűvészetMalom 2001. július 29.)