Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

délyi Múzeum Egyesületnek, 1903-ban pedig a Magyar Néprajzi Társaságnak, utóbbinak 1911-ben a választmányába is bekerül. 1903-1909 között, bár évről évre folyamodik, nem jutott végleges múzeumi kinevezéshez. Tanári képesítést szerez, 1906-1909 között - magántanári státusban - lektori órákat adott oroszból a kolozsvári egyetemen. 1909-ben segédtanfelügyelővé nevezték ki Máramarosszigetre, amiben azonban szerepe lehetett egy oda tervezett vármegyei múzeum elképzelésének is. 1910-1918 között a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa volt. 1916-tól közel két éven át szerkesztette az Ukrania című folyóiratot is. 1918 őszén, az őszirózsás forradalom után a Vallás és Közoktatási Minisztérium kisebbségi osztályát vezette, lemondván múzeumi állásáról. A Tanácsköztársaság idején a ruszin népbiztosságon (minisztériumban) működött. A proletárdiktatúra bukása után a Nemzetiségi Minisztériumban alkalmazták, aztán 1921-ben - a forradalmi időkben tanúsított magatartása miatt - először rendelkezési állományba helyezték, majd hamarosan (47 éves korában) nyugdíjazták. Ezzel együtt, a trianoni döntés, a történelmi Magyarország szétesése után Magyarországot választotta lakhelyéül. Hogy megélhetését biztosítsa, a viszonylag szerény nyugdíj mellett hiteles tolmácsolást végzett orosz, ukrán, lengyel és szlovák nyelven. Néprajzi tevékenysége már nem számottevő, de filológusként és bibliográfusként az 1920-30-as években rendkívül eredményes. A Tolnai új világlexikon szerint a sorozat munkatársaként is tevékenykedett.

8 A bécsi döntés, Kárpátalja visszatérése után aktívan bekapcsolódott a Kárpátaljai Tudományos Társaság Ruszin Nyelvi és Irodalmi Szakosztályának munkájába, s rendszeresen publikált annak periodikáiban, főleg a Literaturna Negyilja és a Zorja/Hajnal hasábjain. 1946. március 9-én hunyt el, 72 esztendős korában. * Sztripszky életművének első szakasza az ősfoglalkozások, különösen a halászat kutatását, nem utolsósorban pedig az ahhoz (is) kötődő intenzív tárgygyűjtő tevékenységét foglalja magába.

9 Életműve sugallja, hogy fokozatosan érnek meg benne azok a néprajzi kérdések, amelyekben erősödő filológiai felkészültsége, nem utolsósorban nyelvtudása révén mélyül el. Fontos egyezéseket mutat ki a magyarság és a környező népek szájhagyományában, amit ő a térség műveltségének organikus egységéből vezet le. Ezek sorában megkülönböztetett figyelmet érdemel a rutének Kossuth-kultuszáról írott tanulmánya, ami a magyar-rutén érintkezések minta értékű felvetése. A két nép, különösen a ruszin hagyományában, de a történeti és néprajzi szakirodalomban is ismert a magyarok és a ruszinok történeti kapcsolata, s az, 8 Rudlovcsák, Olena 1986., Vö. Udvari István 1998., Lásd a lexikon XVI. kötetét, 258. Budapest, 1929. 9 Csak legfontosabb munkáit említve: Sztripszky Hiador 1902. 157-178., Sztripszky Hiador 1903. 158-196., 221-226., 279-290., Sztripszky Hiador 1904. 233-240., Sztripszky Hiador 1908., Sztripszky Hiador 1909. 214-22.