Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

Sztripszky Hiadorról és folklorisztikai tevékenységéről S

ztripszky Hiador magyar és ruszin néprajzkutató, bibliográfus, nyelvész és irodalomtörténész, műfordító 1875. március 7-én született a Bereg vármegyei Selesztó községben.

1 Görög katolikus lelkész apját a vármegyén belül hamarosan áthelyezik: Ruszkóc községbe kerülnek," ahol Sztripszky elvégezte az elemi iskolát, középiskolai tanulmányait pedig az Ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban folytatta. A gimnázium 1893-ban történt befejezése után a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára iratkozott be, amit azonban otthagyott és Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemre jelentkezett át: régészeti, néprajzi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Kolozsvárott diplomát, majd tanári képesítést szerzett, 1909-ben pedig - néprajz tárgykörből bölcsészdoktori fokozatot kapott.

3 Az 1896/97-es tanév téli szemeszterét a lembergi egyetemen töltötte, ahol - többek között - Mihajlo Hrusevszkij és Olekszandr Kolessza előadásait hallgatta történelemből, illetve irodalomból. Rajtuk kívül a korabeli galíciai értelmiség számos jeles képviselőjével ismerkedett meg, így pl. Ivan Frankóval, Osztap Rozdolszkij]a\, Ivan VerchratszkißaY, velük később is ápolta a kapcsolatot. A Kolozsvárott eltöltött évek (1897-1908) meghatározóak voltak Sztripszky szakmai fejlődésében, látásmódjának formálódásában. Mindez egyaránt köszönhető néhány tudós személyiség közvetlen hatásának, s a város pezsgő tudományos-kulturális közéletének, melyben a honismereti, néprajzi, népnyelvi és helynévgyűjtő mozgalmak igen erőteljesek voltak.

4 A kolozsvári egyetemen Sztripszky diákévei alatt, 1898-ban létesült az ország első néprajzi tanszéke. Az egyetemes és magyar ethnographia professzora, Herrmann Antal (18511926) személye révén szorosan kapcsolódott az Erdélyi Kárpát-Egyesülethez 1 Több lexikonunk - tévesen - Munkácsot adja meg Sztripszky születési helyeként. Vö. pl. Magyar életrajzi lexikon II. 804. Budapest, 1969.; Magyar néprajzi lexikon V. 118. Budapest, 1982.; Ez szerepel Borsa Gedeon négy évtizede megjelent cikkében is. Vö. Borsa Gedeon 1959. 263-266.; Sztripszky kéziratos hagyatéka egyértelmű a születési hely megjelölésében. Vö. Udvari István 1998. 67-97. 2 Nevelő faluja nevéből képzett Ruszkóczi álnéven Sztripszky 1900-ban folytatásokban dolgozatot publikált az ungvári Kelet hasábjain Valamit a mi néprajzunkról címmel. 3 Disszertációjának témája Erdély halászata volt: Vö. Sztripszky Hiador 1908. 4 Lásd pl. az Erdély és az Erdélyi Múzeum című lapok anyagát. Az Erdély című honismertető lap - az Erdélyi Kárpát Egyesület orgánumaként - 1892-ben indult, s több melléklete is volt. Az Erdély népei című önálló melléklet 1898-ban vette kezdetét. Az Erdély és az Erdély népei című lapok - több-kevesebb rendszerességgel - határ- és helyneveket is közöltek. Az Erdélyi Múzeum című lap az Erdélyi Múzeum Egyesület orgánuma volt. Vö. Valentiny Antal-Entz Géza 1942.