Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)
ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK
(E. K. E.), melynek néprajzi előadója volt. Herrmann Antal oktatóként, 5 az E. K. E. néprajzi osztályának tisztviselőjeként, s az Erdély népei című lap szerkesztőjeként személyesen is, írásaival is hatott a fiatal Sztripszky kutatói szemléletének, érdeklődési körének formálódására. Szerepe lehetett Sztripszky átiratkozásában is a kolozsvári egyetemre, ő ajánlhatta a fiatalembert a lembergi tanulmányútra is, mivel - Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat néprajzi szerkesztőjeként - rendszeres kapcsolatot tartott a galíciai lengyel és ukrán néprajzosokkal. Erőteljesen tükröződik Sztripszky Hiador munkásságában a jeles történész professzor, Márki Sándor (1853-1925) hatása: a pozitivista adatgyűjtés Sztripszky munkamódszerének egyik fontos jegye lesz. Különösen meghatározó volt Sztripszky szakmai fejlődésében Posta Béla (1862-1919) régészprofesszor szakmai és emberi befolyása: a régészeti és a néprajzi anyag közötti „kontinuitás" különösen a halászat kutatásában egyértelmű szempont számára. 6 A néprajzi terepmunka gyakorlatába Sztripszkyt Jankó János (1868-1902) vezette be, akinek hatása - ha véleményét nem is mindig teszi magáévá -, Sztripszky halászati közléseiben is felismerhető. Hatással volt Sztripszky néprajzos-muzeológus szemléletének alakulására Semayer Vilibáld (1868-1928), s vélhetően a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának több munkatársa is, akik a néprajzi tárgygyűjtésre kiképezték és különféle feladatokkal látták el. Mint Sztripszky levelezése elárulja, mind magánéletének alakulására, mind kutatói szemléletére erőteljes befolyást gyakorolt Herman Ottó (1835-1914) is. 7 Sztripszky Hiador szülőföldje és az általa rendszeresen kutatott Erdély hagyományos népélete és tárgyi néprajzának világa adja a fiatal kutató érdeklődésének keretét, ami Kolozsvárott folyamatosan töltődik fel a magyar néprajz legjobbjainak eredményeivel. Szellemi horizontja azonban - nyelvtudása révén is -, hamar kiterjed a szláv népek irodalmára. Nem csupán az összehasonlító adatokat kezeli biztonsággal, hanem a történelmi és néprajzi folyóiratokban szemlézi is a szláv irodalmat. Érdeklődése a néprajz - és a már említett történettudomány és régészet - körén is túlnő: Kolozsvárott ivódik bele a népnyelv adatainak és vizsgálatának fontossága, a filológiai és bibliográfiai készség, a muzeológiai tevékenység tisztelete. Mindezeket igyekszik átültetni a máramarosi ruszinság, illetve görög katolikusság históriájának, vallástörténetének és népéletének kutatásába, munkásságában meghatározó elemként húzódik végig a Kárpátmedence együtt élő népeinek kulturális problematikája. Fokozatosan, de igen fiatalon kapcsolódik a néprajz, illetve a tudomány intézményrendszerébe. 1901-ben (más forrás szerint 1904-ben) lett tagja az Er5 Herrmann 1898-ban néprajzból habilitált a kolozsvári egyetemen. Egyebek mellett a néprajzi gyűjtés módszereiről, Erdély népeinek néprajzáról tartott előadásokat, de témái között szerepeltek „nemzetiségi" néprajzi kérdések is. Vö. Herrmann Antal 1897. 149-151.; uő.: 1898. 3-4.; wo.: 1898. 6-8.; Herrmann Antal jelentőségéről: Kós Károly 1989. 176-188. 6 Posta Béla 1903. 153.; Posta tevékenységéhez: Kelemen Lajos 1911. 413-415. 7 Udvari István-Viga Gyula 1999.1299-1314.