Goda Gertrud: Tóth Imre (Officina Musei 11. Miskolc, 2002)

Közösen (1970) Várakozó (1970) mindaddig ismeretlen hagyatékát bemutató kiállítása viszont termékenyítőén hatott rá. A nagy előd alkotói gondolatmenetét próbálta megfejteni, amiben némileg visszaigazolni is látta saját elképzelését. Megújult erővel fog a festéshez, s készíti elő színes alapozással a megdolgozandó képfelületet. Tele van ötlettel és leleménnyel. Erre mi semjobb példa, mint az, hogy szinte egyetlen rajzi vázlatból számtalan új festményt képes megalkotni. Egy ilyen invenciózus ciklussá áll össze a Hazafelé-témavaúáns. A legelsők már megvoltak 1986-ban mint Táj konstrukciók, s a 2001 ben festett Béketelep, Vargaheg}'', Nyár, Komlós is e sorba illeszthető. Csak hosszas nézelődés után kezd ráeszmélni a szemlélő arra, hogy azonos alapötletről van szó, hisz annyira más mindegyik szerkezetében, színében, s egyáltalán hangulatában, s csupán a nagyon egyszerű formai elemekben áll fenn a rokonság: a gömbakác szerepeltetésében, a dimbes-dombos utcavégben, az