Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A KÁRPÁTOK EURO-RÉGIÓBAN (Várakozások és esélyek) 1. Ambivalens módon tudok csak véleményt mondani a Kárpátok Euro-régió kul­turális együttműködéséről, pontosabban annak inkább a lehetőségeiről, távlatairól, mert az eddigi eredmények meglehetősen szegényesek. Vélekedésem egyik fele a kultúra, a műveltség, a tradíció kutatójáé, akinek a multikulturális térségek, az ott együttélő, több nyelven beszélő népcsoportok értéket, pozitív adottságot jelentenek, amit annak örökö­sei a mai kor elvárásai szerint harmóniában élhetnek meg, formálhatnak át. Ebben a képben a tájak és települések több nyelven beszélő, különböző vallási felekezetekhez tartozó népessége számára a bilingvizmus vagy többnyelvűség előny, a stewardi ökoló­gia táj, ember és társadalmi relációban való alkalmazkodása pedig a minden értelmű fönntartható fejlődés kulcsa. A másik fele a vélekedésnek csöppet sem optimista: az e térségben élő értelmiségi kissé fásult megnyilatkozása az elmúlt évek megtört várakozásairól. Arról, hogy ami ér­ték a kultúra elvi-elméleti vonatkozásaiban, az akár gát, akadály is lehet annak köznapi struktúrájában és működésében. Annak belátása, hogy az Euro-régiónak - ebben a tér­ségben mai formájában alapvetően importált - elképzelése valójában gyöngén fejlett ál­lamok hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű vidékeit próbálja meg integrálni, ami még a gazdaság színterén nehézkesen működik, és - látszólagos az ellentmondás ­még kevéssé kecsegtető a kultúra területén. Ennek gátjai között természetesen meghatá­rozó szerep jut a gazdasági nehézségeknek: e térségekben legnagyobb a munkanélküli­ség, leggyöngébb a befektetési kedv, legkisebb a gazdasági növekedés, valamint ­értelemszerűen - a legkevesebb jut a kultúrára is, túl azon, hogy vidékek korábban sem tartoztak az egyes államok kulturálisan fejlett területei közé. Lehetséges-e vajon a tér­ség olyan együttműködése, ami gyorsítja a kulturális fejlődést? Erősíthetik-e egymást az önmagukban gyönge adottságú kistérségek? Hozhat-e fölemelkedést a műveltség egé­szében az együttműködés, javíthatja-e az itt élők életminőségét a következő évezred elején? Ezekre a kérdésekre persze igen nehéz választ adni, s alapvetően a válasz is csak szubjektív lehet. 2. A Kárpátok Euro-régió Interregionális Szövetség - jogilag - 1993 februárjában jött létre. Kiterjedése a be- és kilépésekkel, társult tagsággal azóta változott, de lényegé­ben Ukrajna Kárpáton-túli területe, Kelet-Szlovákia, a két délnyugati lengyel vajdaság, Románia északnyugati csücske és Északkelet-Magyarország területét foglalja magába. Célkitűzései között, a koordinálandó tevékenységek sorában az alapításkor jelen volt a tudományos, az oktatási, a kulturális és a sportjellegű együttműködés, ezek megvalósí­tására határokon átívelő projektumok létrehozása és támogatása, a nemzetközi szerveze­tekkel, intézményekkel és intézetekkel való együttműködés előmozdítása. Mindennek alapja lényegében az Európa Tanács 106-os konvenciója, ami területi közösségek és szervek közötti, határokon átívelő együttműködésekről szól. Ha gondolatban végigfutjuk a Kárpátok Euro-régió területét, akkor nyilván szem­betűnő, hogy annak kiterjedése egyáltalán nem ötletszerűen meghatározott: számos vo­natkozásban egy nagy múltú történeti alrégióról beszélünk, melynek gerince a

Next

/
Thumbnails
Contents