Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

roztak, ahonnan már a kassaújfalusi szekeresek szállították hazáig az élő rakományt.

110 Ez utóbbi adat már a szállítás, a fuvarozás távolságaira a „stációkra" is utal. A fentiek jelzik, hogy az ipari (háziipari) termeléssel kapcsolatban keletkezett fuvarozás és „szakosodott" fuvarosfalvak mellett rendkívül nagy jelentőségű volt az élelmiszerek szállítása, ami jelentős szekerescsoportoknak adott munkát: az esetek nagy részében bizonyára az ásványi nyersanyagok és ipari termékek szállításának munkáival együtt.

111 A múlt század végétől - elsősorban egyes települések piaci funkcióinak erősödésével, a városi-mezővárosi bolthálózat kialakulásával - sajátos fuvarosréteg jelenik meg a városokban, mezővárosokban, amelynek tagjai elsősorban a településen belüli fuvarozást, a „házhoz szállítást" végzik.

112 Ezek kis hányada szinte napjainkig fennmaradt, kiszolgálva a fatelepek, tüzép-telepek, vásárok vásárlóit. A fentebb ismertetett, egy-egy anyag, áruféleség szállítására „szakosodott" fuvarosok döntő többsége számára is csak az év egy részében adott munkát táji környezetének egy-egy anyaga, produktuma, s a fuvarosok többségét éppen e sokféle, sokirányú tevékenységjellemezte, valamint az, hogy jelentős részük számára a fuvarozás kiegészítő jövedelmet jelentett a mezőgazdálkodás munkája mellett. A kettő kapcsolatát, arányát a helyi birtokstruktúra és a kereskedelem lehetőségei, elsősorban a kereskedőutak távolsága szabták meg. Ettől függően volt, ahol a földvásárlás, s a föld megművelése jelentette a vagyon, a gazdaság alapját, másutt, főleg a gyenge termékadottságú helyeken a jószág, s a fuvarozás. A kevés, sovány föld, s a meredek hegyoldal a saját szükségletet sem elégíti ki, ezért fuvarozással egészíti ki a jövedelmét a Mátra- és Bükk-vidék lakossága.

1 lj Borsod megyéről Borovszky Samu a következőket írja: „...a lakosság feldarabolt szántóföldjei talajának silány volta miatt, kényszerítve van, hogy látszólag kárhozatosan - a földmüvelésen kívül - más foglalkozást, mint pl. fuvarozást ...tekintsen jövedelme biztosabb forrásán."

114 Az őrhalmiak szerint: „A faluban kevés volt a föld, ezért az emberek fuvarba mentek, meg »szanaszet aratni«."

115 Bár Zólyomi József azt írja az őrhalmiakról, hogy „sok esetben a földjüket sem művelték meg, a fuvarozás kifizetőbbnek ígérkezett",

116 a fuvarosok többsége az alsó társadalmi rétegekből kerül ki, de szerencsés esetbenjobb lehetőségei vannak a gazdasági felemelkedésre, mint a földművesnek. A fentiek lényegében két nagy típusra bontják a fuvarosok társadalmi rétegét: az időnként, a mezőgazdasági munkák szünetében fuvart vállaló parasztokra, valamint a bérfuvarosok csoportjára. Ez utóbbiak tehetősebb rétegéből kerülnek ki a régiónkban jelentős kereskedői funkciókat ellátó, sajátos vállalkozói típust képviselő kereskedőfuvarosok, a közvetítő kereskedelem jellegzetes alakjai. Ám nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy - leszámítva az ipar- és bányavidékeket, s a szélsőségesen mostoha talajadottságú tájakat - a fuvarosok soha nem szakadnak el egészen a mezőgazdálkodástól. Bár tevékenységük sajátos szolgáltatást jelent, de többségük mentalitásában mégis paraszt, s ha lehetséges, akkor földet szerez és - legalább családja egy része - földet művel. Más részük viszont gyorsan polgárosodik, és sajátos átmeneti réteget képez a falu társadalmában (lásd alább). 110 Márkus M., i. m. (1977) 371-382. 111 Kosi. m. (1972) 19. 112 Jellegzetes példái ennek a miskolci talyigások. Vö. Bodgál F., 1960. 524-536.; Lásd még: Viga Gy, 1983. 58-60. 113 Manga J., 1979. 85.; A Bükk fuvarosairól részletesen: Viga Gy., 131-139. \ 14 Borovszky S., 1896.411. 115 K. Kovács P. gyűjtése. Ethn. Adattár 10830. 2. \16 Zólyomi J., 1984. 271.