Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)
ELŐSZÓ
Visegrád, s aztán a Budapest körül fekvő német helyek sok gyümölcsöt termelnek. A váczi, gödöllei, vörösegyházi, szadai szőlőket temérdek gyümölcsfa lepi... Nagy-Kőrös, Kecskemét, Czegléd temérdek gyümölcsöt termel szőlős kertéiben: s gyakran százával áll az e városokból rakott kocsi gyümölccsel terhelve a pesti piaczon: de a gyümölcs csak közönséges hitvány... A budapesti közigazgatási terület alsó vidéke Szolnok, Csongrád megye, a Jászkunság sőt már Pest-Soltnak is egy része egészen szükséget lát gyümölcs dolgában, de Heves és Borsod megye sík része sem bővelkedik azzal. A Mátra vidéke, s a bükkhegy környék inkább... Gyümölcstenyésztés tekintetében alkalmasint Gömöt megyét lehet legelső helyre tenni az egész országban. Itt Csetnek, Rosnyó és Jolsva fészkei az iparágnak. Jolsvának egy előszállása van e tekintetben éjszakfele NRőcze... Csetneknek kettő: Hankova és Berdárka... Az e vidéken termesztett gyümölcs sokasága mellett jó... Tudományos tekintetben Jolsva áll az első helyen, hol már a külföld csaknem minden nemesebb faja található: de Csetnek és völgye gyümölcsbeli kereskedésre nézve meghaladja azt. Kivált úgynevezett sóvár almát és beszterczei szilvát itt sokat termesztenek, s ezeket hol aszalják, hol lekvárrá főzik. Hankova és Berdárka magasabb feküvén, ott a gyümölcs későbben érik, s nem nagyon édes, hanem soká eláll... Rima-Szombat szőlőhegyét főkép gyümölcsért míveli. A kies Sajó-völgy melléke szép gyümölcsösökkel rakott. Abaújban a gönczi szőlőhegyek a temérdek gyümölcsfától a szőlőt nehezen érlelik; különösen sok a cseresznye... A Tiszahát fent Máramaroson elkezdve mindkét oldalon Beregh-Ugocsa, Ung, Zemplén, azután Szathmárban és Szabolcsban egyaránt egész gyümölcs raktárakat képez... mind két Bihar hegyes és dombos vidéke bővelkedik gyümölccsel... Krassónak, Temesnek különösen oláh vidékei bővelkednek kiváltkép szilvával." 13 Aligha vonható kétségbe, hogy a múlt században már feltétlenül kiterjedt kereskedelem bonyolította a gyümölcstermesztő körzetek áruforgalmát, s ebben - mind a termelés, mind az értékesítés szempontjából - fontos szerepet kaphattak paraszti tömegek is. Számukra a gyümölcs azon termék volt, amely különösebb munkabefektetés nélkül is jelentős jövedelemét biztosíthatott. Az egyes tájak és települések életében a gyümölcskereskedelem változó jelentőséggel bírt. A szatmári Panyola és Szamosszeg lakói 1720-ban arról panaszkodtak, hogy az örökös árvizek a gabonatermésüket úgy tönkreteszik, hogy ha gyümölcsből nem pénzelnének, éhen halnának}* 1825-ben a diósgyőriek panaszos levelében szerepel: „Ha gyümölcs volna, a mit az Alföldre Búzáért el cserélni vihetnénk, a mész után nem átsingóznánk." 15 Voltak tehát falvak, amelyek megélhetése szempontjából alapvető kérdés volt a gyümölcs értékesítése. Számos település kapcsán emeli ki a gyümölcskereskedelem jelentőségét Fényes Elek is. Pl. a Heves megyei Kistállyáról írja: „Lakosai sok...gyümölcsöt, dinnyét termesztenek, s azt Egerbe hordják" 16 Alkalmanként vármegyei monográfiák is felhívják a figyelmet a jeles gyümölcstermesztő és -kereskedő településekre. Szatmár megyéről - e vonatkozásban - Szirmay Antal ezt írja: „...leg nevezetesebb a gesztenye, mellynek gyümölcse a Bányáknak tájékarói meszsze földre hordatik, más gyümöltsöknek sok féle nemei, kivált szilváknak, és almáknak sokasága, melly Tiszahátról és Szamoshátról szálakon, szekereken a szomszéd Megyékbe szállítta13 Galgóczi K., 1855.278-283. 14 KuknyóJ., 1973. 59. 15 Idézi:Viga Gy., 1985. 297. 16 Fényes E., 1847. II. 248.