Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

zett révvel a Latorcán, amin a Bodrogközre járt az Ung-vidék népe, bizonyára nem volt elhanyagolható - a már említett, Kisvárda felé vivő leányvári rév mellett - a Dombrád felé közelítő Cigánd hidasának jelentősége sem. Erről 1799-ből van adatunk, csakúgy, mint Alsó-Berecki révjéről, ami Újhelyi kapcsolta be a Tiszántúllal zajló forgalomba.

70 A révek megközelítése árvizes időszakban nem könnyű, s az utak és a part folyamatos karbantartását igényli. 1823-ban pl. Szabolcs vármegye ír át Zemplénnek, hogy mivel az Eszterházy herceg kisvárdai uradalmához tartozó leányvári révnél „csiga köteleken járó hidas" által akarják könnyíteni a közlekedést, kérik a zempléni part megfelelő töltésének kiépítését.

71 1843-ban a vármegye főügyészének írásban tesz jelentést Balásházy József alszolgabíró a révekről és vámokról.

72 Ebből nem csak a révekről és hidasokról kapunk képet, hanem tájékoztat a vámokról is. 1. Zétényi rév: közös az abarai földesurakkal. Állandóan két-két révészt tartanak mindkét oldalról. A révbér - tekintet nélkül a teherre - az állatok száma szerint jár: 1 marhától 2 xr 1 sertés vagy juh 1 xr gyalog embertől 1 xr 2. Leleszi rév: a prépostság tulajdona. „Révészt tartanak, vásárok idején - mikor nagyobb a forgalom - a földesúr segédeket rendel melléjük. Rév tarifája: gyalog embertől 1 xr lóhátas embertől 3 xr szekérbe fogott állatok darabja 3 xr sertés vagy juh darabja 1 xr 3. Euró nevű rév (Battyán határában): egy révésszel, akinek a parton állandó lakása van. A rév tarifája: gyalog embertől 1 xr szekérbe fogott marha darabja 3 xr sertés és juh darabja 1 xr 4. Nagytarkanyi rév tarifája: gyalog embertől 1 xr 1 marhától 3 xr 1 terhes vagy üres szekértől 3 xr sertés vagy juh darabja 1 xr 69 Fényes E., 1851. III. 266. 70 Molnár A., 1799. 134. 71 Zm. Lt. Loc. 178. No. 131. 72 Zm. Lt. IV-1001.p. 42.