Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

kelőhelyek és utak is szerepet kaptak a bodrogköziek mozgásában. A vármegye pl. többször felméreti a kisebb vizek kiszáradása miatt szükségtelenné váló hidakat. Miközben új hidak épülnek tehát az igények, változó feltételek szerint, mások elveszítik jelentőségüket. Hasonló a helyzet az utakkal is. Pl. 1822-ben Legénye lakosai káruk miatt tesznek panaszt a vármegyénél. Mivel határukon három országút is átmegy (egyik Velejtére egyenesen, vagyis a töltés, a másik a falun át Mihályiba, a harmadik Csörgőnél letér a töltésről, Mihályi felé), s a rossz utak miatt a szekeresek - ha tehetik - letérnek az útról, ezzel tetemes kárt okoznak. „Ami kevés páscumunk van is, és némelly hellyeken a mi szántó földeink vágynak is, azok keresztül kasul szekerek, vagy utak által öszve vágynak gázolva, a faluban végig fojó út rosszasága miatt."

60 Szög lakóinak nehéz helyzetéről Molnár András is megemlékezik: „... a Bodrog éppen a Falu alatt foly el, és annyira mossa azt, hogy már a szekérrel való bé járás is veszedelmes, és már több ízbe lovak szekérrel, emberrel együtt bé fordulván a mélységbe el vesztek..."

61 Bár a vármegye igen nagy gondot fordít az utak folyamatos javítgatására, s nem csak a lakosság robotterhével kell itt számolnunk, hanem napszámosok munkájával is,

62 a természeti feltételek miatt a munka rendkívüli erőfeszítéseket igényel. Az 1840-es év út-, híd- és töltésépítési munkáit ellenőrző deputáció egyenesen így fogalmaz: „...minekutánna ezen lefolyt évnek majd minden szakaszai veszélyesen sujtoló vesszejével a Megyének adózó népét több évekre ki terjedő szegénységre juttatták, következőleg az el rendelt úti munkákba is a mindenkoron közbe jött rendetlen idő járások, víz áradások, s több körülmények miatt is tellyes igyekezettel, és sikerrel nem dolgozhatván, mind azok mellyek a Kerületre ki vetve voltak, be nem végeztettek ugyan, mindaz által... eleget dolgozván, a küldöttség e részbe meg elégedését nyilván kijelentette..."

63 Különösen becses része ennek az iratnak az, ami az 1841. évi feladatok kijelöléséről szól, s amiből nem csupán az útépítés éves feladatai, a munka állása derülnek ki, hanem eaz egyes útszakaszok feladatai is, a megépítésüket sürgető gazdasági, kereskedelmi célkitűzések, egyszersmind a kistáji adottságok részletei is. Alább csak a FelsőBodrogköz területéhez kapcsolódó szakaszokat idézem. „K. Helmetzi Kerület: Az újhelyi Vámhídtól a Zompodig terjedő ország út vonalát rendes örkavics dombokkal folyvást lássa el. Egyéb iránt a többi erejét gyalog napokra fordítva, különösebben a Szomotori, és Szöghi Bodrog elkezdett ujj töltéseinek tökéletes bé végzésére fogja fordíttatni... ezen járásra nézve nem mellőzhetvén el a küldöttség figyelmét, a Zompodtól Bodrogh köznek belsejébe vezető utak rosszasága, és majdnem minden tavasszali járhatatlansága annál is inkább, mivel a megye által már el határoztatott, hogy a Zompodtól egyenesen Őrösnek, Géresnek, s onnan tovább rendes fel emelt, és szokott módon el készítendő ország út jöjjön létre - azonban pusztán azon tekintetből, hogy ezen útvonal Ungvár felé Lengyelországnak vivő kereskedési ország útnak nevezetesen a N. M. M. Kir. Htó. Tanácsra jóváhagyás végett felterjeszttetett... Zétényi Kerület: Az e folyó 840-ik évi munka fejébe kivetett, azonba el nem készített Tisza töltéseit, és azokon kivül N. Cigándi határba az úgy nevezett Kis Kertbe 80 öles hosszúságú ujj töltést fog készíttetni. Egyébaránt minthogy a Megye felső részének szegényebb sorsú lakosai kenyér keresés végett ezen utat használják, és különösen Bodroghköznek dohánybeli terménye is hasznos, s más effélékkel való kereskedés te60 Zm. Lt. Loc. 178. No. 12. 61 Molnár A., 1799. 136. 62 Pl. 1812-ben napi 15 garas volt a bér a híd- és útépítéseknél. Zm. Lt. Loc. 382. No. 269. 63 Zm. Lt. Deputatiok 40. csomó.