Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

eladni (1498.35.tc.), de mentesek voltak a vám alól a malomba, őrlőbe menő jobbágyok, ugyanők, ha úrdolgára mentek, s erről levelük is voltak (1635.71 .te.), s nem fizettek a papi személyek, deákok sem.

54 Mégis tanulságos az az adatsor, ami Zemplén vármegye Levéltárában a hídpénzekről ránk maradt. 1805-ből a szőllőskei híd vámtarifáját ismerjük, miszerint: 1. Egy gyalog embertől Vi xr 2. Egy lóhátas embertől 1 poltra 1 l

zá xr 3. Egy szekérbe nem fogott lótól vagy marhától 1 xr 4. Egy üres szekérbe fogott marhától 1 poltra 1 V

2 xr 5. Terhes szekérbe fogott marhától 2 xr 6. Egy juhtól, egy kecskétől, egy sertéstől egy fél pénz l

A xr 7. Két báránytól, két gedótól, két malactól fél pénz % xr 8. Borjútól, csikótól, ha még egy esztendős nincs - semmi 9. A sós szekértől, midőn a sót viszi, semmi, midőn üresen visszamegy, egy marhától 1 !4 xr 10. Az őfelsége számára életet, katonaság számára Futrást vivő, út csinálásra, forspontra, vagy más közönséges munkára járó embertől, szekerektől, marháktól semmi se vétessék. Ide értvén azokat is, akik vagy személyekre, vagy foglalatos törvényekre nézve a vámtól mentessé tétetnek.

55 1819-ben az újhelyi járás területén Sátoraljaújhelynél, Tőketerebesen az uraság által épített Hoport hídnál, valamint az ún. ugró kocsma mellett, a Helmecke vizén épített hídnál, Szécs-Polyánka és Szőllőske hídjánál szedtek vámot. Mutatványként lássuk Szécs-Polyánka tarifáját: Egy terhes vagy üres szekértől 6 xr Egy lótól, ökörtől vagy tehéntől 1 xr Egy juh, kecske vagy sertés Vi xr Egy zsidótól 72 xr Keresztény gyalogtól semmit A közlekedés szempontjából rendkívül fontos hidak méretéről, építőiről csak közvetett adataink vannak, de talán ezek sem érdektelenek. A Homonnához közeli Udva fahídjához 1820-ban a fenyőfát Lengyelországból szállítják.

57 Valószínűleg a Kárpátok felől érkezett a faanyag a bodrogközi fahidakhoz is. 1823-ban a vármegye Deregnyő fari ídjának építésére köt szerződést Kasitzki György ács majszterrel.

58 „Az hídnak hosszasága tartozik lenni 19. ölek, szélessége 3. öl, a pályák mindenütt duplán vánkosokra és mindenütt kötésekre, a riglik és a gerendák a Lasztoméri híd formájára - me Ily munkáért tartozik a Ns. Vmegye fizetni a fent nevezett áts majszternek Négy száz nro.400 Rf..." A Bodrog átvágásainál új hidakat építenek, s ezek teszik lehetővé a folyamatos forgalmat. Pl. a ladmóci híd négyféle változatban készült el. Számos jel utal arra, hogy az ármentesítések befejezéséig, s az azt követő útépítésekig a közlekedés feltételei az évszakok, főleg a vízjárás szerint változók voltak, s a közlekedés gerincét képező középkori útvonalak mellett időszakosnak is nevezhető át54 A zsidókat az 1530. évi 15. tc. és az 1647. évi 91. tc. kizárta a vámok árendálásából. Zm. Lt. Deputatiok, 39. csomó. 55 Zm. Lt. Deputatiok 1805. 56 Zm. Lt. Deputatiok 39. csomó. 57 Zm. Lt. Loc. 382. No. 269. 58 Zm. Lt. Loc. 379. No. 6. 59 DókaK., 1977. 118.