18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)
MÓDSZERTAN - Agrártörténelmünk módszerének kérdéséről
dött, a történetírás hozzájárult a polgári munka megbecsüléséhez, előkészítette a munkásosztályok emancipációját, közelebb hozta őket az uralkodó osztályokhoz, s ezáltal „mindenütt lényegesen hozzájárult a nemzeti társadalom szilárdulásához". Szorosabbra fűzvén ilyképpen a társadalmi rétegek egymásrautaltságának tudatát és kapcsait a jelenben, nagymértékben hozzájárul az egységes nemzeti eszme kifejlesztéséhez, így lehetne az igazi gazdaságtörténelem nálunk is „nemcsak a legtanulságosabb tudományszakok egyike, hanem ... a tisztult hazafiasság, a legnemesebb nemzeti érzés, az államhoz való rendületlen ragaszkodás, a dynastikus hűség legéltetőbb eleme, leghatékonyabb tanítómestere is". 47 De a liberális politikai történetírás hatását mutatja az a mód is, ahogy Acsády az agrárfejlődés tényeihez hozzáférkőzni törekszik. Amint későbbi munkássága során szívesen vállalkozott az általános történet, a politikai fejlemények ábrázolására, úgy mindvégig kitartott ama módszer mellett, hogy többek között az állam pénzügyein, az adózás történetén keresztül közelítse meg a nép anyagi körülményeit. Bizonyos fokig a szokványos út követésére vallanak, ám a termelési viszonyok alapos felderítésébe torkollnak birtoktörténeti tanulmányai. 48 Közben azonban világosan megmutatkozik a pozitivizmus hatása is, nem utolsósorban az adatgyűjtéssel kapcsolatos állásfoglalásában. A gazdaságtörténeti feldolgozások - emeli ki - még mindig csak a törvényekre támaszkodnak, ami éppoly hibás, mint amilyen kényelmes eljárás. Kellő előmunkálatok híján így elölről kell kezdeni a munkát, a kútfőanyag vállvetett közzétételével. „Még fölötte sok ún. száraz adatot, aprólékosnak látszó részletet és tényt kell nyilvánosságra hoznunk"; „csak ha a régi Magyarország gazdasági viszonyairól minél tömegesebben lesznek a ...részletek, adatok, számok a levéltárak kincsesbányáiból kiböngészve, lehet hozzájok tanulságos elmélkedéseket fűzni, és belőlük a rég sírban pihenő emberöltők gazdasági szervezetét a maga tiszta valóságában megismertetni". De hiábavaló az ő minden figyelmeztetése és kezdeményezése: a politikai történet és az uralkodó osztály szereplésének forrásai állnak előtérben, a kútfőkiadások egyenesen mellőzik a gazdasági adatokat. Pedig olyan roppant adattömeg szunnyad a levéltárak mélyén, hogy napfényre hozatala csak helyes rendszer, átgondolt terv szerint történhetik, legcélszerűbben külön folyóirat és okmánytár kiadása útján, melyet, kizárólag a gazdaságtörténelem szolgálatában, az OMGE adna ki. 49 Acsády I.: Közgazdasági állapotaink a XVI. és XVII. században. Nemzetgazdasági Szemle (a továbbiakban: NgSz) 1889, 823-4, 877. 1. - Uő: Statisztika és történetírás. NgSz 1889, 442-8. 1. - Uő: A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után. Ért. t. t. k. XIV. 9. Bp. 1890. 3-4. 1 - Uő: A magyar gazdaságtörténelem feladatai, MGSz 1895, 139, 145. 1. - Ez az újságírással is összefüggő jelenre irányulás figyelhető meg abban is, hogy Acsády gyakran kora fogalmait vetíti vissza, a múlt jelenségeit, nemegyszer történetietlen egybevetések során, azokhoz méri, s előszeretettel aktualizál. L. Gunst Péter: Acsády Ignác történetírása. Bp. 1961. 75-6, 106, 138, 233-4. 1. Uő. Acsády liberális vonásait hangsúlyozza, u. 137. stb. 1. ' 18 L. a következő munkáit: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. Bp. 1888. Két pénzügytörténelmi tanulmány, II. Jobbágyadózás 1564-1576. uo. 1894. - A jobbágyadózás 15771597. Ért. t. t. k. XVI. 8. Uo. 1896. - A magyar adózás története 1598-1604. Ért. t. t. k. XX. 6. uo. 1905. - A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után. Ért. t. t. k. XIV. 9. Uo. 1890. - Régi magyar birtokviszonyok 1494-1598. Ért. 1.1. k. XVI. 3. Uo. 1894. " n NgSz 1888, 18-20, 810, 818, 823, 877. 1. - Uo. 1889, 443, 454, 456. 1. - A magyar mezőgazdaság története. KKSz 1893,1. 17-24. 1. - MGSZ 1895, 157. 1.
