18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

POLITIKA- ÉS HIVATALTÖRTÉNET - Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század eleji kormányhatóságokban

lített Meskó Ádám nádori ítélőmesteri dsztét hg. Esterházy Pál nádor halálakor.

21 Az árván maradt familiárisnak, ha folytatni akarja hivatali teendőit, csak addig is, amíg a megüresedett főméltóság betöltetlenül áll, külön kérvényt kell intéznie a királyhoz. így tesz pl. Szörény Gábor ítélőmester, amikor főnöke Klobusiczky Ferenc perszonális, hűtlenségbe esvén, méltóságát veszti, vagy Sigray Ferenc személynöki protonotárius, br. Horváth-Simoncsics János perszonális halálakor.

22 Magától értődik azonban, hogy a király is csak arra az időre bízhatja meg őket az ügyek továbbvitelével, amíg a személynök megüresedett tisztségét be nem tölti (illetőleg a rendek űj nádort nem választanak stb.). Amint ez megtörténik, az üj főméltóság maga gondoskodik a tisztével járó teendők ellátásáról, a tőle függő hivatali állások automatikusan az ő híveire szállnak. Maga szabja meg rangjukat, sorrendjüket is; az elsőbbség kérdése még csak fel sem vetődhet köztük. A rendi kormányzás e jellemző személyes és állandótlan elemeit a Habsburg-abszolutizmus tőle telhetőleg igyekszik kiküszöbölni az új királyi és országos dicasteriumokból. Nagyuraktól függő familiárisok helyett állami hivatalnokokat akar; a főméltóságok önálló szerepe elveszti régi jelentőségét, a tisztviselőket az uralkodó nevezi ki,

23 maga is fizeti a királyi jövedelmekből.

24 Véget vet működésük ideiglenes jellegének: az új hivatalnokok szolgálata ekkoriban élethosszig tart, s ha kötelességüket már csak jól-rosszul tudják megtenni, a rangban következő helyettesíti őket, de a fizetést akkor is tovább húzzák, halálukig.

2

' Mindez a jól megszervezett iroda és irattár segítségével állandó, kialakult hivatali gyakorlatot hoz létre, az esetlegesség helyén szerves folytonosságot fejleszt ki az ügyintézésben, s így idővel igazi kollegiális hivatali életet teremt. Nem egy személy elhatározása a döntő immár, hanem a közös állásfoglalás, a szubjektív felfogások tárgyiasabb határozatba torkollanak össze. A rendi főméltóságok, az új hivatal keretei közé szorítva, nem jutnak többé uralkodó szerephez, ellenkezőleg: a bécsi udvar igyekszik, már a tisztviselőkar összeállítása révén is, ellensúlyozni hatalmukat, "'„...prothonolariatu meo per mortem... Principis Esterházy cessante" - mondja kérvényében. Orig. ref. 1717: 5. 22

„...quanquam post mortem... Personalis... prolhonotariale officium, quod ex collalione ejusdem... Franciscus Sigray... gessit, cessasset..." - írja a kancellária. Conc. exp. 1723. febr. 7.; ugyanitt precedensként említve Szörény esete. 21

Az itt vázolt fejlődés természetesen nem ment végbe egyik napról a másikra. Az új dicasteriumok rövid idő alatt kialakuló hivatali gyakorlatát a régi királyi hatóságok hosszú fejlődése előzi meg. A magyar kamarában még a XVII. sz. végén is előfordul, hog)' az egyik tanácsos (gr. Esterházy Cábor) a király hozzájárulásával lemond állásáról egy kívülálló (br. Mednyánszky Pál) javára („cum benignissimo consensu nostro Baroni Paulo Leopoldo Mednyánszky resignauit") s azzal ez utóbbi a kamara tanácsában szabályszerű helyet és hozzászólási jogot nyer. (Ben. res. 1699. fol. 13.) 24

Mint ismeretes, ezt a bécsi udvarnak oly módon sikerült elérnie, hogy a rendek az új hivatalok fenntartásának terhét vonakodtak magukra vállalni. Még az olyan körmönfont indítványok is süket fülekre talállak köztük, mint amilyennel gr. Károlyi Sándor igyekezett a kir. tábla bíráinak fizetését országos (és nem királyi) jövedelmek számlájára utalni. Érdekes javaslata úgy hangzott, hogy vessenek ki minden négy porta után két darab kilenc mázsás ökröt, hizlalják fel a jász-kún mezcíkön, s az árukból teremtsenek alapot a bírák fizetésére. (Gábor Gyula: A pesti kir. ítélőtábla felállítása és szervezése. Magyar Jogászegyleti Értekezések új f. XV. k. 86. f. Budapest, 1925, 54, 1.) " 2r

'Pl. Ben. res. 1701. fol. 29.