18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása (Különös tekintettel az 1770-1815. esztendőkre)

eine Viehweide angesehen wissen will". Mások már világosan a birkát teszik meg bűnbaknak: „Pusste zu impopuliren... würde man für eine ökonomische Thorheit auslegen", mert „die Grundherren es für erspriesslicher und erträglicher finden, die Pussten und Dorfweiden mit Hintansetzung der Rindvieh- und Pferdezucht, lieber mit Schafherden zu überschwemmen", már csak azért is, mert a juhot csak nekik nyírják, míg a paraszt az államnak és a megyének is adózik s maga is élni akar. 101 A birkának ez a nagy térhódítása a gyapjúkonjunktúrával függött össze, amelynek az 1784-i posztóbehozatali tilalom vetette meg az alapját, 102 majd a szá­razföldi zárlat és az inflációval járó fényűzés adott újabb erős lökést. A luxusnak ugyanis a finom gyapjú az egyik legfontosabb ipari nyersanyaga, 103 ami egyúttal azt jelentette, hogy leáldozott az ősi magyar rackajuh (ovis strepsiceros néven emlege­tik) napja, mert ezt elsősorban tejéért, húsáért tartották és durva kevertgyapja, amely csak darócnak, meg bundának, ködmönnek, gubának volt jó, a finom posz­tógyártás szempontjából nem jöhetett számításba. így aztán a magyarjuh fokozato­san kiszorult a magyar mezőkről, kitúrta őt onnan a finomabb gyapjas parlagi juh, amelyet vele szemben birkának (berke, birge, bürge, ovis germanicus) neveztek el. 104 A XVIII. század elején, vagy már a XVII. században jelentek meg ezek nálunk gazdáikkal, rendszerint idegen birkásokkal együtt, akik jól értvén a birkákkal való bánásmódhoz, bérbe vették azokat az uradalmaktól s ezzel a juhtenyésztésben a „svajczeriá"-nak megfelelő bérleti formát honosították meg. Volt ugyan konvenciós „opilio" is, aki csupán bért és élelmet kapott a nyáj gondozásáért, de az ilyet a köz­felfogás, a birkásbüszkeség a juhászok csúfjának tartotta; az igazi birkás vagy bért fizetett a birkák után, vagy pedig részt kapott azok jövedelméből. 100 Utóbbi, leg­előnyösebb formával nem találkozunk Gödöllőn, itt leginkább a „birgás arendatorok" legeltették az uradalmi nyájakat. Ezekből már a 70-es évekre eltűnt a magyarjuh: míg 1756-ban éles megkülönböztetést tesznek a juhok és a birgék gyapja között és előbbit bundaszám, utóbbit fontszámra adják el, 20 év múlva már csak a dézsmabárányok között szerepel a racka. A magyar paraszt kitartott ősi juha mellett, megvetette a kényes birkát, azt tartotta róla, hogy büdös, más állat nem legel utána és könnyen megkapja a rühöt 100 (aminthogy tudjuk is, hogy 1784-ben ""G. L., Relalio super visilalione; Domanovszky, I. 663, II. 705. - Vö. Sarlorius v. Wallershausen, 9.; v. d. Goltz, I. 281, II. 176.; Georg Medinger: Wirtschaftsgeschichte der Domäne Lobositz (Wien, 1903) 99-100. - Berzeviczy: De conditione etc. 63. Gregoriiis Berzeviczy: De condilione el indole rusticoriim (1817-18-ban az Ungarische Miscellen hasábjain is) (Leutschoviae, 1807.); Ung. Miscellen II. 101, III. 36, 39. = Ungarische Miscellen I-III. (Wien, 1817-18.); Schwartner, I. 115.; Pethe, III/4. 8-9. " )2 Schwarlner, I. 218-19.; Csaplovics: Gemälde II. 49-50.; Horváth, III. 279-82. " m Sombart: Luxus u. Kapitalismus 161-62. ""„Magyarországon már régóta van idegen országi juhfajla a középszerűek közzül", „az idegen fajta juhok... az úgy nevezett birkák", mondja Pethe (111/4. 22-23. 171.); vö. M. Gt. Sz. 1895: 335-36.; Townson (233.) is tudja, hogy a Tisza vidékén a magyar juh mellett elterjedt a németnek nevezeti (neki) közönséges fajta is. — A Magyar Nyelvtörténett Szótár szerint a birka szó a kél Rákóczi György levelezésében fordul elö elcíször. - Vö. még Stephan von Keess: Darstellung des Fabriks- und Gewerbewesens I. (Wien, 1819) 356-59. lor, Pelhe, HI/4. 132-41.; Pankl, 175-76. - A németországi hasonló bérletekre 1. v. d. Goltz, I. 250-52.; Medinger, 105, 111.; Gesch. der Herrschaft Falkenberg 95-96. "''Kecskemét ezért a megyétől a birkalartás eltiltását kéri (Pm. L., Prot, congr. 1775: 277.

Next

/
Thumbnails
Contents