18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII.században (Főként az 1715. évi. országos összeírás adatai alapján)

Parlagoló 2 3 1 Országrész nyomású rendszer a falvak számának %-ában Nyugati és északi Felvidék 3 43 50 3 Északkeleti Felvidék 14 78 3 Magyarország és Erdély közti hegység 39 48 11 Hegyvidék összesen 7 48 42 2 Dunántúl (dombvidék) 18 37 3 40 Kisalföld 5 60 23 9 Alföld 38 41 15 Síkság összesen 28 48 18 3 Összesítve: a parlagoló rendszer leginkább a síkságon s a keleti hegyek között volt otthonos, a háromnyomású rendszer a hegy-, az egynyomású a dombvidéken, míg a kétnyomású gazdálkodás hegyen, síkon egyaránt a legelterjedtebb volt, csak a dombvidéken maradt valamivel az egynyomású rendszer mögött. De bármilyen nagy szerepet tulajdonítsunk is a földrajzi tényezőnek: a természet adta lehetőségeknek és korlátoknak a földművelési rendszerek kialakulásában, ne tévesszük szem elől a természetet formáló, maga céljára alkalmazó ember szerepét se. A történet tényei mindegyre azt taniisítják, hogy háború pusztításai, elnyomás, emberi haszonlesés még súlyosbítják a nehézségeket, melyeket szélsőséges éghajlat, sovány talaj, meredek hegyek, rakoncátlan vizek állítanak a szántóvető ember útjába, viszont az emberi akarat és erőfeszítés nemegyszer átlendül a természet szabta korlátokon. Az évszázados történeti fejlődés tekintetében Magyarország a XVIII. század elején három eltérő jellegű területre oszlott: a török időkben is Habsburg-uralom alatt maradt nyugati és északi területsávra, az északkeleti vármegyékre, melyek sorsa a XVII. század folyamán többnyire Erdélyhez kapcsolódott, s a török alól szabadult középső és déli vidékekre. A falvak művelési rendszer szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a parlagoló rendszer a török pusztította vidéken, a kétnyomású gazdálkodás ugyanitt s az Erdélyhez kapcsolódó részeken, a három- és az egynyomású rendszer pedig a Habsburg-uralom alatt maradt országrészen érte el legnagyobb kiterjedését. Országrész Parlagoló 2 3 1 Országrész nyomású rendszer a falvak számának %-ában Királyi (Habsburg-) Magyarország 4 35 45 15 Erdélyhez kapcsolódó vármegyék 17 57 23 Török alól szabadult terület 26 49 9 13 Az egész Magyarország 16 45 27 10 Amint látható: Magyarországon a különféle földművelési rendszerek koegzisztenciája nem olyan formában valósult meg, hogy azok területe elég jól elhatá-