18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII.században (Főként az 1715. évi. országos összeírás adatai alapján)

ban. Ugyancsak nem állt egyedül Magyarország megműveletlenül maradt területek dolgában sem: akadt ilyen Franciaországban, még Németalföldön, Angliában is bőven. De a háromnyomásű gazdálkodásnál nemcsak kezdetlegesebb: nála intenzívebb földművelési rendszerekre is találunk példát, bár jóval csekélyebb számban, így négy-, esetleg több nyomású rendszer is előbukkan Angliában, Norvégiában, Németországban.

12 Előfordulnak azután, ugyancsak szórványosan, egy nyomásban (one-field system), azaz pihentetés nélkül művelt szántóföldek is, így Skócia infieldjein, Franciaországban városok körül s helyenként a faluhatárnak a településhez közel eső részein, Németországban egyes jó földű vagy trágyázott homoktalajú községekben, Dániában, Norvégiában.

13 Sőt tudunk esetenként az ugar részleges bevetéséről is, főképp nagyobb városok környékén s nagy forgalmú utak mentén.

14 Látható tehát, hogy ahol (a XVIII. századi Európában) általában csak a háromnyomáséi gazdálkodásról szokás beszélni, a valóságban a földművelési rendszerek széles skálájával kell számolnunk. De nemcsak megengedhetetlen egyszerűsítés: a súlypontnak indokolatlan félretolása egyszersmind, ha csak a háromnyomású gazdálkodásról akarunk tudomást venni. Mert ha az egyévi művelésre következő több évi ugart, aztán a négynyomású és az egynyomású rendszert meg az ugar részleges bevetését, melyek - mint kevéssé gyakran előforduló formák - az általános képnek csupán járulékos, kisebb jelentőségű elemei, ki is hagyjuk a számításból, marad még két, a háromnyomású gazdálkodásnál kezdetlegesebb, extenzívebb forma: a kétnyomású és a parlagoló rendszer (ideszámítva az égető gazdálkodást is). Ezeket pedig igazán nem lehet jelentéktelennek minősíteni; ellenkezőleg, mind a kettő eléggé elterjedt Európában. Ha tehát meg akarjuk vonni a hagyományos földművelési rendszerek átlagát, a mérleg a háromnyomású gazdálkodás színvonalánál lejjebb, a három- és a kétnyomású rendszer közé fog mutatni. l

"H. Sieveking: Wirtschaftsgeschichte II. Leipzig-Berlin 1921, 32, 1. R Kötzschke: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte 268. I./. Kulischeri. m. I. 57-8. 1. R Grandi, m. 269. 1. E. Soreau i. m. 169-70. 1. H. Haussherr i. m. 1. I. A Kötzschke: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte 380. 1. N. S. B. Gras i. m. 24-5. 1. E. Lipson i. m. 86, 64. 1. The Cambridge Economie History. I. 127-8. 1./. Clapharn i. m. 11, 48, 55, 87-8, 103. 1. H. Sée: Esquisse 45. 1. Ai. Bloch i. m. 27-9, 33, 62, II. (suppl.) 34-5. 1. T. v. d. Goltz i. m. I. 125-6, 247. 1. R Kötzschke: Grundzüge 96. 1. H. Sée: Esquisse 130. 1. G. v. Below i. m. 42. 1. M. Bloch i. m. II. (suppl.) 68-9. 1. R. Krzymowski i. m. 193. 1. T. v. d. Goltz i. m. I. 71. 1. A. Nielsen i. m. 14, 156. 1. H. Sée: Esquisse 157. 1. E. Soreau i. m. 87, 52,1. F. Lütge i. m. 67, 310. 1. H. Mottek i. m. 70.1. "H. Sée: Esquisse 36, 88. 1. E. Baasch: Holländische Wirtschaftsgeschichte. Jena 1927, 38, 46. 1. H. Sée: IIistoire économique de la France I. 195. 1. I2

5. B. Clough-Ch. W. Cole i. m. 10. 1. H. Sée: Esquisse 83. 1. E. Lipson i. m. 69. 1. E. Soreau i. m. 140. 1. T. v. d. Goltz i. m. I. 248. 1. R Kötzschke: Grundzüge 97. 1. G. v. Below i. m. 42. 1. F. Lütge i. m. 310. I. A. Nielsen i. m. 156, 181. 1. R Kötzschke: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte 390. 1. O. A. Johnsen i. m. 81-3, 408. 1. '*& Kötzschke: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte 268. 1. The Cambridge Economic History I. 126, 480. 1. H. See: Esquisse 84. 1. N. S. B. Gras i. m. 24-5. 1. AÍ. Bloch i. m. 30. 1. E. Lipson i. m. 86. 1. E. Soreau i. m. 140. 1. /. Clapharn i. m. 11, 48, 83, 92, 103. 1. Ai. Bloch i. m. 29-30, II. (suppl.) 35. 1. O. Festy i. m. 12-3. 1. H. Sée; Histoire économique de la France I. 17. 1. E. Soreau i. m. 170. 1. R Kötzschke: Grundzüge 97. 1. A. Nielsen i. m. 13, 156, l. O. A.Johnsen, i. m. 81, 407.1. "j Kulischeri. m. II. 44-6. 1. 5. B. Clough-Ch. W. Coki. m. 193-4. 1. W. Sombart i. m. II. 656. 1. E. Soreau i. m. 122-3. 1. N. S. B. Gras i. m. 209-10, 212-3, 220. 1. E. Soreau i. m. 140-2, 170, 244. 1. T. v. d. Goltzi. m. I. 126-8, 248-9, 449-50, 455-9. 1. H. Sée: Esquisse 63, 152. 1. H. Sieveking: Grundzüge 63. 1. /. Kulischeri. m. I. 159. I. F. Lütge i. m. 253, 310. 1. H Mottek i. m. I. 262, 354, 356. 1. A. Nielsen i. m. 159, 183. 1.