18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII.században (Főként az 1715. évi. országos összeírás adatai alapján)

telén általánosítás, a sokrétű történeti valóságnak túlságos és egyoldalú szimplifikálása hozhat ilyen eredményt. Mert igaz ugyan, hogy a háromnyomású gazdálkodás volt Európa legfontosabb földművelési rendszere - még a XVIII. században is! De bár legfontosabb, korántsem egyeduralkodó, egyedül jelentős típus: mellette léteztek nála kezdetlegesebb, primitívebb formák is, melyek elterjedésben nem maradtak messze mögötte, így mindenekelőtt a kétnyomású gazdálkodás: megtaláljuk Angliában, Francia-, Német-, Svéd-, Lengyel-, Oroszországban s különösen kiterjedten a mediterrán vidéken: Spanyolországban, Szicíliában, Dél-Itáliában;

6 Franciaországra nézve M. Bloch egyenesen a három- és a kétnyomású rendszer koegzisztenciáját tekinti jellemzőnek.

7 Már jóval kevésbé jelentős, inkább gyengébb talajú vidékeken (így Angliában, Francia- és Spanyolországban, Szicíliában stb.) fordul elő az egyévi művelést követő 2, sőt 6-10, esetleg még több évi pihentetés.

8 Ha már most az ugart a pihentetés időszakában rendszeresen nem művelték, s az egy évnél ugyancsak hosszabb termelési periódus a pihentetéssel rendszertelenül váltakozott: máris az a forma áll előttünk, melyet az idézett magyar irodalom félnomádnak, sőt nomádnak minősített: a parlagoló rendszer. Ez sem volt magyar specialitás: a váltógazdaság magaslatáról már a XVIII. századi haladó francia agronómusok barbárnak, anarchikusnak bélyegezték.

9 Nem volt rendkívüli jelenség még abban a formájában sem, mikor sem a megművelt földek elhelyezkedését, sem a parlagnak legelő vagy kaszáló alakjában való használatát nem kötötte meg semmiféle szabály. Megtaláljuk még Belgiumban és Angliában is (így Skócia oiit-fieldje'm), azután Németországban, a Magyarországgal szomszédos osztrák (stájer, karinthiai, krajnai) területeken, Dániában, Svédországban, Oroszországban, Szicíliában stb., mégpedig többnyire hegyes-erdős vagy mocsaras vidékek irtásföldjein — olykor égető gazdálkodáshoz társulva - s általában szegényebb talajú vagy félreesőbb falvaknak a településtől távolabb eső részein, esetleg egész határa 'y. Kulischeri. m. I. 159. 1. S. B. Clough i. m. 54, 61. I. H. Sée: Esquisse d'une histoire du régime agraire en Europe aux XVIIIe et XIXe siècles. Paris 1921, 83. 1. The Cambridge Economie History I. 104, 439, 451. 1. E. Lipson i. m. I. 67,. 69. 1. S. B. Clough-Ch. W. Cole: Economie History of Europe. ^Boston 1952, 10.1./. Clapharn: A Concise Economie History of Britain from the Earliest Times to 1750. Cambridge 1957, 80. 1. H. Sée: Esquisse 38. 1. The Cambridge Economic History I. 130-1, 282. 1. H. See: Histoire économique de la France I. 196. 1. R. Krzymowski i. m. 158. 1. Al Bloch i. m. 30-1, 34-5. 1. O. Festy: Cagriculture pendant la Révolution française (Eulilisation des jachères) 1789-1795. Paris 1950, 13-4. I. E. Soreau i. m. 168-9. 1. S. B. Clough-Ch. W. Cole i. m. 10. 1. R Kötzschke: Grundzüge 97. 1. The Cambridge Economie History I. 282. 1. R Krzymowski i. m. 158. 1. G. v. Below i. m. 42. 1. R Kötzschke: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte 389. 1. F. Lütge i. m. 310. 1. J. Rutkowskii. m. 97. 1. R Grandi, m. 2701. I. £. Soreau i. m. 101. 1. H. Haussherr i. m. 133, 2, 116, 237. 1. 7 Al Bloch i. m. 35, II. (suppl.) 35. 1. Vö. N. S. B. Gras: A History of Agriculture in Europe and America. New York 1925, 234.1. n

R Mousnier: Les XVIe et XVIIe siècles (M. Crouzet: Histoire générale des civilisations, t. IV). Paris 1954, 145.1. H. Sée: Esquisse 85, 37-8. l.J. Kidischer i. m. II. 53.1. Al Bloch i. m. 32, II. (suppl.) 334. 1. H. Sée: Histoire économique de la France 17, 131, 196. 1. O. Festy i. m. 11. 1. F. Lütge i. m. 310. 1. H. Haussherr i. m. 2, 116-7. 1. H. Sée: Esquisse 157. 1. E. Soreau i. m. 87. 1. "Al Bloch i. m. 27. 1.