18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII.században (Főként az 1715. évi. országos összeírás adatai alapján)
Régi s szinte közhelyszerű megállapítás az agrártörténeti irodalomban, hogy a középkor folyamán s az újkor elején a háromnyomású gazdálkodás uralkodott Európa-szerte. Élesebb megfogalmazásban: ez volt a legfontosabb földművelési rendszer, az egész falusi élet alapja hosszú századokon, sőt évezredeken át, míg a mezőgazdaság XVII-XVIII. századi átalakulása meg nem döntötte egyeduralmát. 3 Magyarországon először a két világháború közti korszak történetírása próbálta ebbe az európai keretbe beilleszteni az itteni agrárfejlődés jelenségeit. Megállapításai, melyek magyar vonatkozásban Tagányi Károly kutatásain 4 alapultak, a múltban sokat emlegetett magyar nomád koncepció félreismerhetetlen, kellően még le nem küzdött hatása alatt ilyen képet adnak az országban a XVIII. század derekán divatozott földművelési rendszerekről. Mikor Európában - így a szomszédos Németországban is - már a háromnyomású rendszer is, melyen közel ezer éven át épült a mezőgazdaság, túlhaladottá vált: Magyarország középső, igazi gabonatermelő vidékeire még félnomád gazdálkodás, sőt a legprimitívebb nomád földközösség tipikus gazdasági formája nyomta rá bélyegét, az ország nagy részében pedig még mindig a kétnyomású rendszer járta; háromnyomású gazdálkodással a XVIII. század közepén az ország nyugati, Ausztriával szomszédos, műveltebb részein kívül csak ott találkozunk, ahova német telepesek magukkal hozták évszázados mezőgazdasági kultúrájukat. 5 Mindebből azt a megállapítást lehetne leszűrni, hogy ami az európai mezőgazdaságot illeti, más számottevő földművelési rendszer nem létezett, mint a háromnyomású, gazdálkodás, de a XVIII. század közepén már ez is elavulttá vált. Ám az agrártörténeti irodalom tüzetesebb konzultálása arról győz meg, hogy csak helyS M. Weber: Wirtschaftsgeschichte. 2 München-Leipzig 1924, 23. 1. R Kötzschke: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters. Jena 1924, 267, 389, 403. 1. H. Steveking: Grundzüge der neueren Wirtschaftsgeschichte. '^Leipzig-Berlin 1928, 63. 1. W. Sombort: Der moderne Kapitalismus. München-Leipzig 1928, I. 52, II 632, 650. 1. J. Kulischer: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters und der Neuzeit. Berlin 1928-29 ( 2 1954), I. 26, 57, 159. 1. The Cambridge Economic Iiistory of Europe. Edited by /. H. Claphamznd E. Power, Cambridge, 1942, 1. 104, 127, 130-1, 282, 359, 376, 391, 439, 451, 480, 1. R. Grand: L'agriculture au moyen âge. Paris 1950, 270-1. 1. J. Kuczynski: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte. Berlin 1951, 120, 187, 1. E. Soreau: L'agriculture du XVIIe siècle á la fin du XVIIIe. Paris 1952, 168-9, 47, 71, 37. 1. H. Haussherr: Wirtschaftsgeschichte der Neuzeit. Weimar 1955, 1, 133, 344. 1. S. B. Clough; The Economic Development of Western Civilisation. New York etc. 1959, 287. 1. - E. Lipson: Economic Iiistory of England. "'London 1949, I. 68. 1. //. Sée: Histoire économique de la France. Paris 1948-51, I. 14, 17, 56, 130, 196, 1. T. von der Goltz: Geschichte der deutschen Landwirtschaft. Stuttgart-Berlin 1902,1. 125, 247. 1. R. Kötzschke: Grundzüge der deutschen Wirtschaftsgeschichte bis zum 17. Jh. Leipzig-Berlin 1923, 96. 1. G. von Below: Geschichte der deutschen Landwirtschaft des Mittelalters in ihren Grundzügen. Jena 1937, 41-2. 1. R. Krymowski: Geschichte der deutschen Landwirtschaft. Stuttgart 1951, 42, 138, 142, 154, 193, 1. H Beeiltet: Wirtschaftsgeschichte Deutschlands vom Beginn des 16. bis zum Ende des 18. Jh. München 1952, 196, 198, 1. F. Lütge: Deutsche Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. Berlin etc. 1952, 67, 89, 310. 1. Mottek: Wirtschaftsgeschichte Deutschlands. Berlin 1957, I. 73. 1. A. Nielsen: Dänische Wirtschaftsgeschichte Jena 1933, 14, 156, 182. 1. O. A.Johnsen: Norwegische Wirtschaftsgeschichte. Jena 1939, 480. 1. J. Rutkowski: Histoirer économique de la Pologne avant les partages. Paris 1927, 10, 97. 1. B. D. Grekov: Az orosz parasztság története a legrégibb időktől a XVII. századig. Budapest 1956-57, I. 429, 488-9, 5167, II. 313.1. A. Dören: Italienische Wirtschaftsgeschichte. Jena 1934, I. 240.1. 'Tagányi K: A földközösség története Magyarországon. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1894 ( 2 Budapest 1952). Tagányi K.; A háromnyomású gazdálkodás behozatala Erdélyben. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1894. : 'Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest 1922, 19.1. Hómon Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. ^Budapest 1935, IV. 473-5. 1.
