18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII.században (Főként az 1715. évi. országos összeírás adatai alapján)

Amint azután a népesség szaporodik, a primitívebb rendszerek fejlettebbeknek adnak helyet; a század végére már eltompul a különbség a török pusztította s a nyugati-északi vidékek agrárberendezkedése között. A feudális kötöttségek megszüntetését, a mezőgazdaság tőkés irányú átalakulását csak a XIX. század, a parasztság széles tömegeire nézve ennek is csak második fele, az 1848-i jobbágyfelszabadítás utáni időszak hozza meg. De a hagyományos nyomásos gazdálkodás bilincseinek széttörése, a racionális váltógazdaságra való áttérés irányában az első lépések már a XVIII. század utolsó évtizedeiben megtörténnek. így ível át Magyarország XVIII. századi agrárfejlődése, jól körülhatárolhatóan, az első, primitív berendezkedéstől a mezőgazdaság forradalmi átalakulásának küszöbéig. De a XVIII. század nemcsak annyiban nyújt alkalmas időbeli keretet a magyarországi földművelési rendszerek fejlődésének vizsgálatára, hogy itt kezdete is, vége is fordulópontot jelez. Már M. Bloch, kit méltán tekinthetünk az agrártörténet-írás eleddig legnagyobb képviselőjének, hangoztatta, hogy a francia mezőgazdaság-történet kutatásában legcélszerűbb a XVIII. századból kiindulni, amikor az agrárélet először jelenik meg a történelem teljes fényében.

2 Még inkább ez a helyzet Magyarországon, ahol ebben az időszakban egészben véve még háborítatlanul él tovább, s a forrásokból lényegében eredeti mivoltában tárul elénk a feudalizmus hagyományos mezőgazdasági berendezkedése; így belőle, kellő óvatossággal, a megelőző, kútfőkben szegényebb idők, sőt az egész feudális korszak mezőgazdasági kultúrájára is következtetéseket vonhatunk le. Ám ha előre akarunk tekinteni, akkor is legjobb a XVIII. századból, a feudális mezőgazdálkodás utolsó egységes jellegű időszakából kiindulnunk. Ez adta hátterét, kiindulópontját az új fejlődésnek, ennek öléből sarjadt a tőkés irányú átalakulás; s ha az új eszmék a század végéig a gyakorlati életben alig öltöttek is testet, már ott voltak a levegőben, s előre kijelölték az új korszakot jelző mezőgazdasági forradalom útját. * * * ''Bloch i. m. X-XIII. L