18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Határhasználat az alföld északnyugati peremén a XVIII. század első felében

földeknek is nevezik már. A tanya" funkciói egyre bővülnek, s ezzel párhuzamosan a kinn tartózkodás ideje is növekszik, hisz a nagy távolság miatt az akolkertekből való ki-bejárás terhessé válik, s nem kifizetődő. Elsőnek az igásjószág költözik ki a munkaeszközökkel szántás és betakarítás idejére, majd a tanyán talál helyet a nyomtató szérű s a rakodó is, minthogy a szálas gabonát nehéz, nem is érdemes behordani oly nagy távolságról. S aztán tovább folytatódik a paraszti üzem belső összetevőinek: szántóföldnek, rétnek, ólaskertnek jelentéktelenné válása, elsorvadása. A rakodóval, kezes jószággal együtt hovatovább az egész ólaskert a tanyára települ, hol most már akol helyén tüzelős ól, putri helyén lakásul szolgáló szilárdabb építmény készül, mivel a munkaképes férfiak télen is, nyáron is ott tanyáznak, a gazdag paraszt tanyása ott tartózkodik nemegyszer családostul. A város még tiltja a kiköltözést, mert egyebek közt bajosan tud eleget tenni katonaság és vármegye előfogat-követeléseinek a vonójószág kikerülése következtében. Am a folyamatot már nem lehet megállítani: a férfimunkához kapcsolódó gazdasági funkciókat a tanya hovatovább mind magához vonzza. Sőt már előrevetődik a XVIII. század vége felé meginduló további fejlődés árnyéka, midőn a lakótelepülés s a tanya közé ékelődött távolság nagyrészt feloldódik. A központi üzemhellyé fejlődött külterületi gazdasági telep mindinkább a lakás funkcióját is magához vonzza, s ezzel idestova férfi- és női munka között is eltűnik a térbeli elkülönülés. A közösségi jellegű paraszttelepüléseknek nehezen feloldható dilemmája volt mindenkor, hogy míg az emberi hajlékok egymás mellé kívánkoztak, a mezőgazdaság lényegéből folyt a munkahelyek térbeli szétszóródása. Lakás és termelés elhelyezkedésének ez az ellentétes tendenciája maximális mértékben állt fenn a két Duna-Tisza közi parasztvárosban. A török korban s a rákövetkező mozgalmas időkben a védekezés a lakosságot összebújásra, a szokottnál is erősebb tömörülésre késztette. A másik oldalon viszont az óriásira duzzadt határ s a szélsőségesen extenzív gazdálkodás rendkívül nagy távolságokat ékelt a lakóhely s a munkahelyek közé. A mezei kertek s a belőlük kifejlődő, majd utánzás révén még inkább elszaporodó tanyák, mintegy az ősi kettős szálláselvnek az adott helyzethez való alkalmazásával, sajátos s igen hathatós módon oldották fel ezt az ellentétet. A munkahely a külső részeken kialakult „magányföldekre" költözött, anélkül azonban, hogy a lakótelepüléstől elszakadt volna. Más szóval: a távolsággal járó hátrányokat a lehetőség szerint sikerült leküzdeni - a nagy határból következő előnyök egyidejű megtartásával. A tanyák népe a nagy közösség tagja maradt, s ilyenformán részese a mezővárosi kiváltságoknak, a széles körű autonómia vívmányainak. Ugyanakkor "A tanyáról: Hornyik J. i. m. 67-71, 74. 1. - Györffy I: Magyar nép, magyar föld, i. m. (1910-ből) 120-24, 132, (1926-ból) 180, 186, 213-14. 1. - Uő: Magyar falu, magyar ház, i. m. (1928-ból) 81, (1935ből) 117, (1937-ből) 55-74. 1. - Szabó István: A debreceni tanyalelepülés kialakulása. Föld és Ember 1929. - PappL. i. m. 102-4, 107-11, 114-16, 122-23. 1. - Szabó K. i. m. 5-7, 19-21, 34-50. 1. - Tálasi I. i. m. 155, 166.1. - Borzsák E. i. m. 42. 1. - Erda F. i. m. 25-26, 32-35, 41, 44, 51-52, 68-96, 1. - Uő: Magyar város. (Bp.) é. n. 27-29, 58-61, 72-89. 1. - Majlát J. i. m. 203. 1. - Márkus I. i. m. 71-127. 1. - Korompay György: A magyar falu településtörténete és településfajtái. Magyar Építőművészet 1954, 193. 1. - Szabó István: Kísérletek az alföldi tanyarendszer megszüntetésére az 1780-as és 1850-es években. Agrártörténeti tanulmányok, szerk. Szabó István, Bp. 1960. 140-43. 1. - Major J. i. m. 35. 1. - Barabás Jenő: A szórványtelepülések kialakulása Közép-Európában. Műveltség és hagyomány, Sludia ethnologica Hungáriáé el Centralis ac Orientalis Europae I—II. Bp. 1960. 220, 232-37. 1. - Petróci S. i. m. 66-68. 1. Balogh István: Az alföldi tanyásgazdálkodás az 1830-40-es években. Agrártörténeti Szemle 1962, 618-31. 1.