18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)
MÓDSZERTAN - Agrártörténelmünk módszerének kérdéséről
jen meg a birtokosok sorának összeállításánál vagy más, felülről való látásmódnak megfelelő felületi jelenségeknél, hanem alulról építse fel, az agrárélet gerince körül önnön mélyéből, helyi gyökereiből bontakoztassa ki a közösség életének teljességét. Hogy kutatásai nyomán megvilágosodjék - amit lehet, térképen is rögzítve a megtelepülés módja, a határ beosztása és használata, a népesség szaporodása, differenciálódása, közösségi szervezete, osztályharca, a művelési ágak kölcsönös viszonya, a megművelt föld terjeszkedése (illetőleg összezsugorodása pusztulások nyomában), a gazdálkodás módja, eredménye, a hétköznapok rendje stb. - egyszóval a maga genetikus fejlődésében, annak üteme szerint tagoltan a parasztság egész küzdelme s alkotó, kultúrtáj-teremtő munkája, anyagi és szellemi kultúrájának minden vonatkozása. De mi a biztosíték arra, hogy a község életébe mélyedő agrártörténész elkerüli a műfajjal járó veszélyeket? Hogy a fától azért meglátja az erdőt, hogy nem torzító tükröt hoz létre, hanem olyat, amely apró felületén is az egész égbolt képét veri kicsinyben vissza. A kifelé jól elhatárolt, befelé szerves egységre építés, kellően összefüggő, kerek forrásanyag, alapos helyismeretekkel megtoldott mezőgazdasági ismeretek, gazdaság- és társadalomtörténeti iskolázottság, az anyagi fejlődésnek középpontba állítása: már bizonyos segítséget ad az apró részletekben való elveszés ellen. De előzetes áttekintésre is szükség van, az analízist bizonyos fokú előzetes szintézisnek kell elindítania, hogy aki egy szűkebb közösségbe mélyedve, a mérlegeléshez, osztályozáshoz kívánatos összehasonlítást, tágabb kitekintést többékevésbé nélkülözni kénytelen, ennek következtében ne tekintse jellemzőnek, tipikusnak, ami jelentéktelen és esetleges. Aki részlettanulmányokba mélyed, kell hog) ; ismerje a kutatott időkörrel és területtel kapcsolatos fő problémákat - ami már bizonyos ráirányítást jelent, a részadatokban válogatni tanít -, kell hogy határozott kérdésfeltevéssel közeledjék forrásanyagához. 90 Ilyen megvizsgálandó problémákat, kivált a felszabadulás óta, már szép számmal vetett fel történetírásunk; de a falutörténet művelőjének még teljesebb eligazítást adhat, ha főbb kérdéseken túl országos áttekintés birtokában foghat munkájához. S nincs rá szükség, hogy az ilyen átnézetet szórványos adatoknak kevéssé teherbíró, felemás és foghíjas cölöpjeire tákoljuk: van mód arra, hogy nagyobb területekről időközönkint szilárdan megalapozott keresztmetszetet készítsünk. Ilyen keresztmetszetek megvonására az 1848-at megelőző három évszázad említett speciális agrártörténeti forrásai adnak lehetőséget. Bizonyos fokig a területi kiindulás és az országos áttekintés előnyeit egyesítik magukban, amikor helyi adatfelvétel alapján nagyjából azonos időpontban és szempontokból nagyobb területre, esetleg az egész országra nézve falvankint s azokon belül parasztháztartásokig lemenőén adnak felvilágosítást a falusi nép gazdasági-társadalmi helyzetéről. Kisebb területről a II. József-kori nagy értékű kataszteri felmérés, számos uradalomról különböző korú és mélységű urbáriumok és összeírások, a megyék egy részéről dézsmajegyzékek, az 1696. évi dicalis és 1728-i országos összeírás, különböző évi XVIII-XIX. századból való megyei dicalis conseriptiók, Erdélyről az 1750-i és 1819—1820-i összeírás, nagyjából az egész Magyarországról urbarialis tabellák, továbbá az 1715-i, 1720- és 1828-ból való országos összeírás állnak rendelkezésre. Kö! "Vö. Bloch i. m. VII-VIIi. 1., II (suppl.) XVI-XVIII, XXXI. 1.
