18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)
MÓDSZERTAN - Agrártörténelmünk módszerének kérdéséről
gos Levéltárban őrzött és más intézményeknél található hasonló jellegű források adataival kiegészíteni. Annál fontosabb ez, mert abban az esetben, ha a község múltjáról nagyjából hézagtalan s szervesen összefüggő kútfőanyaggal rendelkezünk, a területi elvre épülő részletkutatások között a szerves egységet képviselő falutörténet biztat legszilárdabban megalapozott eredményekkel. Láttuk, a pozitivisták adatgyűjtő buzgalma azért nem vált igazán gyümölcsözővé, mert eredeti összefüggésükből kiszakítva, belső, helyi kötőanyagukról lefejtve, elszórtan tették közzé rendszertelenül öszszeszedett adalékaikat. Nos, az atomizálódástól épp a helytörténet egybefogó kerete óvhat meg: ha az adatok eredeti, egy-egy falun belül szövődött összefüggésüket megtartva, a parasztközösség életműködésében betöltött funkciójuknak megfelelően illeszkednek a társadalmi-gazdasági múlt: a helytörténet többi tényei közé. Kivált amíg a közösségi berendezkedés valamennyire élt még s működött, az egyes jelenségek csak ez egybetartozáson keresztül nyerik el igazi értelmüket. Ha a kutatás képes arra, hogy e finom összefüggéseket kibogozva, a folyamatokat az egészbe illesztve, teljes életegységükben tárja elő, ha kerek képet tud adni egy-egy falu társadalmának, gazdálkodásának fejlődéséről: biztosabb, igazabb eredményekre juthat, mint a szórványos adatokra épülő átfogó vizsgálódás, mely alighogy kiszakít valahol az egészből egy összetevőt, a természetesen egymásba fonódót megbontva, máris egy másik pontra lebben tova. 89 Épp az agrártörténet mezején, hol a helyi tényezők meghatározó ereje - kivált amíg a természetnek az emberi munkáénál nagyobb szerep jutott a gazdálkodásban — s a jelenségek egymásra hatása oly szembeszökő, válik meg igazán: a helytörténetnek, ha szerves egységre, összetartozó közösségre épít, s annak megelevenítéséhez írott forrást, ábrázolást, a régészet s a néprajz tanúságát egyképp értékesíti, nagyon is megvan a jelentősége, ez adja az agrártörténelem legmélyebben megalapozott, legszilárdabb fundamentumát. Szükséges azonban - erre még alig találunk példát -, hogy a falutörténet kutatója, kellő érzékkel és felkészültséggel a közösség különféle életnyilvánulásainak megértése s a szerves egészbe illesztése iránt, valóban a közösség belső, mindennapi életéig, a társadalmi-gazdasági folyamatok mélyére hatoljon, s azokat történeti fejlődésükben tudja ábrázolni. Hogy ne külső, a falu életére ki nem ható eseményeket kutasson (bármily fényes, politikai vagy hadieseményekről legyen is szó), ne reked"'•'A községek történetének kérdését a megyei monográfiákkal kapcsolatban Tagányi Károlynak a Pesly Frigyes és Fraknói Vilmos által készített tervezetet (Századok 1872, 412-6. 1.) bíráló véleménye (uo. 1894, 364-71. 1.) vetette fel először. Meglepő, hog}' bár a megye részletes történetében a községek lakosságának számára, nemzetiségére, vallására, földesúri terheire vonatkozó „adattöredékeknek", a község és a határrészek nevének is helyet juttat, mégis úgy véli: „A község tulajdonképpeni története ... alig lehet egyéb a birtoklás s birtokosainak történeténél." (Uo. 367-9. 1.) Helyesebb szemléletnek Mályusz E. egyengette az útját (Századok 1924, 545-7. 1., Magyar Szemle VI. 1929.): ő már az anyagi állapot feltüntetésében látja a falutörténet fő célját, s utal a település menetének, a népességnek, határbeosztásnak, dűlőneveknek, földesúr és jobbágyok közli birtokmegoszlásnak stb. vizsgálatára, mint a kutatás fontos szempontjaira; úgy véli, a közigazgatás-történeti rész adná azután elő, hogyan folyt ez alapokon a lakosság élete. - A helytörténet jelentőségére nézve 1. még: Uő: A népiség története, i. h. 250-61. 1.; Váczy Péter: A helytörténeti kutatás problémái. Budapesti Szemle 223. k. 1931; Eperjessy Kálmán: Csongrád megye helytörténeti kutatásának feladatai. Szeged 1955; A helytörténeti kutatások módszere és feladatai az oktató-nevelő munkában, szerk. Szántó Imre, Bp. 1956. - Mindezek sok helyes szempontot adnak; mégsem árt hangsúlyozni, hogy a falutörténet akkor lesz igazán eredményes, ha középpontjában az agrártörténet: a kultűrtáj kialakításának módja, menete s eredményei állnak.
