Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)
A MISKOLCI FAZEKASIPAR CÉHES KORSZAKA 1768-1872 - Miskolci fazekascsaládok
Róla több adatunk nincs. Életkor szerint lehettek az ö fiai Hegedűs István (1823-ban kért Kundschaftet) és Hegedűs György (ö 1830-ban kérte), de ez csak feltételezés. 1870-ben lépett a céhbe Hegedűs György, családi viszonyairól semmit sem tudunk. Hornyakovits Kálmán és Károly: testvérpár, mindketten Csernák János inasai voltak. Kálmánt 1875-ben, Károlyt 1881-ben „kebelezte" be a céh. Az utolsó miskolci fazekasok közé tartoztak. Hosz György: Kassáról való legény, remekelt 1776-ban. Hosz János szintén Kassáról származott ide, 1785-ben remekelt és vették fel. Talán testvérek vagy rokonok voltak. Jánosházi József: 1841 -ben lett céhtag. A fia, ifj. Jánosházi József 1870-ben. Jentsik György: 1841-ben vették fel a céhbe, 1846-ban Bernát Mihály mester veje. 1877-ben szabadítja inasságból a fiát, aki Jencsiknek írta a nevét (szintén György keresztnevü), és 1881-ben lett céhes mester. Juhász: 6 mestert és egy legényt hívtak Juhásznak. Köztük azonban csak hármat tudunk rokonként összefűzni. A céhalapító Juhász György (utolsó említése 1829-ből) családjáról nincs adatunk. 1827-ben lett céhes mester Juhász János, ő 1851-ben szabadította fel fiát, akit valószínűleg szintén Juhász Jánosnak hívtak (a névrokonság miatt nem lehet különválasztani egyértelműen őket). Egy Juhász János - valószínűleg az apa — 1868-ban halt meg. Ugyanebben az évben Juhász Gábor nevű inast szegődteti-szabadítja az apja, Juhász János. Kiskovits: egy miskolci születésű Kiskovits Józsefet 1842-ben vettek fel a legénytársaságba. Nem tudjuk, volt-e rokoni kapcsolata az 1875-től céhtag Kiskovits Józseffel, és Kiskovits Ferenccel (1881-ben fiatal mester), akik feltehetően testvérek voltak. Pázmándi János: 1845-ben lépett a céhbe. A fiát, ifj. Pázmándi Jánost 1870-ben vették be tagnak. Nmes Rátz: A legjelesebb mestercsalád volt. Rátz József 1808-ban lépett a céhbe, az utolsó adat 1818-ból van róla. 1818-ban vették be Rátz Józseph-oX, akinek a személyét a névazonosság miatt kezdetben nehéz elkülöníteni. 1821-től 1853-ig a céh történetében a leghosszabb ideig ő volt a céh fő céhmestere. A fiát, Rátz Mihályt 1841-ben szabadította fel és 1848-ban vették fel mesternek. Hosszú éveken át ő volt a céh jegyzője. 1877ben pedig a vizsgáló bizottsági tagsága mutatja, hogy tekintélyes mester volt. Strás János: Jolsváról költözött Miskolcra, 1778-ban vették fel céhtagnak. 1812ben szabadította inasságból a fiát, Strás Józsefet, aki 1817-ben lett mester. 1815-ben Strás Mihály és Strás András nevü, szintén jolsvai legények jártak vándorútjukon itt. Talán rokonok voltak. Tapasztó András: 1790-ben lépett a céhbe, 1804-ben szegődtette és szabadította a fiát, aki szintén András nevű volt. Ő 1810-ben lett céhes mester. Még egy Tapasztó A. Áronról vannak adataink, ő 1822-ben kért Kundschaftot. Topái: (Toppai, Toppaji, Toppay) Sándort 1847-ben vették fel mesternek. Az 1860-70-es évek legtekintélyesebb mestere volt. Fiát, Toppay Lajost 1881-ben vette be a céh. Tréki Török András: 1819-től volt mester. 1818-ban Kundschaftot váltott egy Tréki József nevü legény, talán a testvére lehetett. 1845-ben lett mester a fia, András néven. Transzki (Trajanszki, Trantzki, Trankki) János és József a csehországi Kolinból érkezett testvérpár. József 1830-ban, János 1833-ban lett a miskolci fazekascéh tagja. Varró János néven 3 mester élt. Az Ónodról származó Varró János 1799-től volt céhtag. Fiát, Varró Jánost, 1818-ban szegődtette és szabadította. Ugyanebben az évben a céhbe lépett egy másik Varró János. A „kisebb", „ifjabb" Varró Jánost 1823-ban vették
