Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)

A 18. SZÁZAD KERÁMIÁJA

41. kép. Bokúly Szendrőládról 1786-ból (HOM 53.1433.1. Itsz.) 42. kép. Bokúly a Szinva medréből (18. század vége) (HOM 73.29.1. Itsz..) A nemesbikki tálak pedig kapcsolódnak egy több mint százéves problémához: egészen apró jeleket figyelembe véve is megegyezést mutatnak egy 18. századi tálcsoporttal

180

, amelyet a német kutatók „felső-ausztriai hagymástáF'-nak mondanak.

181 Divald Kornél és Kresz Mária is libetbányainak tartotta, a szlovákiai kutatók pedig KözépSzlovákiába teszik a készítőhelyet, pl. Bakabányára (Pukanec).

182 Kresz Mária és Bodó Sándor felvetette, hogy a nemesbikki tálakat talán a legközelebbi céhes városban, Miskolcon készítették, s felmerült annak a lehetősége is, hogy a stílus is ide köthető.

183 A száz éve eldöntetlen kérdésre választ adni nem feladatunk, azonban az bizonyos, hogy az ún. hagymástálak nem köthetők általában véve Miskolchoz. A nemesbikki két edény azért elgondolkodtató mégis, mert a színezése eltér a többi hagymástálétól: míg azok hidegfehér alapon sötétbarna-olívzöld díszűek kevés feketével, a két Nemesbikken lévő tál színezése egyértelműen hódoltság kori festékkel történt, s azonos a 19. századi mezőcsáti fazekastermékeken találhatókkal. Kiss Károly évek óta kísérleteket folytatott a 180 A Miskolci monográfia írója, Szendrei János jelentetett meg 1989-ben a Művészi Iparban az Iparművészeti Múzeumban lévő ilyen stílusú tálakról egy tanulmányt. Divald Kornél később Libetbányára lokalizálta ezt a stílust, az ő megállapításait fogadta el Kresz Mária is. Sz. J. 1889. 143., Kresz M., 1969. 7980., Kresz M., 1972. 163. 181 Kresz M., 1968. 78-80., 1972. 160. illetve Bossen H. Th. 1952.18. tábla, 41. tábla, Heisig, EM., 1955. 50. Jedding H., 1963. 60-68. kép 182 Sourek. K., 1956. VI/6. 212. kép és felirata 183 Kresz M., 1972. 160.