Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

HERMAN OTTÓ

pedig azért, mert akkor telepítették oda, amikor még a Buda környéki borvidéket nem támadta meg a filoxéra-vész.

24 Ugyancsak 1880 áprilisában emelte fel szavát a már tíz éve működő Földtani Intézet munkájának segítése érdekében. Elsősorban azt szorgalmazta, hogy az intézet által készített - ahogyan ő fogalmazta - „kitűnő szép térképei"-t ki tudják adni.

23 Még ugyanannak az évnek az őszén ismételten javasolta a 2000 forint megszavazását a térképek kiadására.

26 A közlekedési tárca 1885. évi költségvetésének tárgyalása alkalmával beszéde érdemi részét a következőkkel kezdte: „Én, t. képviselőház a hydrographiai intézetre vonatkozólag nem először szólalok fel..." Az intézet felállítását először a nagy szegedi árvíz kapcsán vetette fel, azt hangoztatván, hogy a folyók árvízvédelme megoszlik a helyi önkormányzatok és az ún. folyammémökségek között, s mivel ezek nincsenek egymással kapcsolatban, a folyók vízszintjének emelkedését nem tartja nyilván egységes szervezet. Javaslatát így foglalta össze: „Szükségünk van egy hydrographiai intézetre, mely Magyarország topographiai és meteorologicus viszonyai és jelenségei szempontjából iparkodjék az alapot megteremteni."

27 Az intézet szükségességét a későbbiekben is többször szóba hozta. Legyen szabad említeni még néhány példát: Az 1887. évi költségvetés kapcsán vetette fel egy időjósló intézet létesítését.

28 1894 januárjábaqrtárgyalta a képviselőház a „Mezőgazdaság és mezőrendőrségről" szóló törvényjavaslatot. Ennek kapcsán január 30-án HERMAN Ottó a madarak hasznáról és kártevéséről szólt. Először is szóvá tette, hogy nem tartják be a „hasznos madarak védelmére vonatkozó" konvenciót, amelyet Ausztria és Olaszország mellett Magyarország is aláírt. Ennek kapcsán hivatkozott a Budapesten rendezett ornitológiai kongresszus megállapításaira is. Változtatásokat is javasolt a készülő törvényben: „... mint új 50. §. ezen új szakasz iktattassák be: Minden birtokos köteles birtokán az ürgéket, hörcsögöket, poczkokat és egereket alkalmas módon irtani, úgy a szarkafészkeket is a költés befejezése előtt lehetőleg elpusztítani.

29 Mint már említettem, HERMAN Ottó hozta létre és sokáig vezette az Ornitológiai Központot, indította meg és szerkesztette annak jeles folyóiratát, az Aquillát. Képviselőházi tevékenysége során igen sokszor ragadta meg az alkalmat arra, hogy a kultúra és a tudomány szakembereinek alacsony jövedelmét és munkakörülményeit szóvá tegye. Idevonatkozóan csak egy példát említek: „Magyarországon ez idő szerint senki sem élhet meg tudományos foglalkozásból, de palotákat építhet akárki, ha üzletszerűen folytatja a nép rendszeres butítását, erkölcsének aláásását."

30 A Nemzeti Múzeumról A 19. század első két harmadában, az 1802-ben létesített Nemzeti Múzeum volt az egyetlen muzeális gyűjtemény Magyarországon. Ha még pontosabban akarunk fogalmazni, akkor azt kell mondanunk, hogy az 1802-ben alapított könyvtárból és ásványtárból alapított gyűjtemény fokozatosan a század utolsó harmadára vált valódi múzeummá. A másik jelzője az intézménynek, hogy a kiegyezés koráig Budapesten minden muzeális gyűjtemény itt kumulálódott, s amikor számbelileg gyarapodtak és szervezetileg megerősödtek, váltak le először független osztályokká, majd fokozatosan pedig önálló múzeumokká. 24 1883. február 29. KN. 1881-1884. X. 178. 25 1 8 80. április 10. KN. 1877-1881. 398-399. 26 1880. november 26. KN. 1877-1881. XV. 182-183. 27 1884. december 17. KN. 1884-1887. II. 240-241. 28 1894. január 30. KN. 1892-1897. 92-97./30. 29 1894. január 30. KN. 1892-1897. XV. 519. 30 1895. február 1. KN. 1892-1897. XXII. 257.