Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS PÁSZTORKODÁS
viszik, hogy a föld végig trágyázva legyen"/ A lésza a hordozható juhkarám egy-egy eleme a Kiskunságban is. Az erdélyi Bálványosváralján a lésza a hordozható isztrunga 4,1 m hosszú és 1,2 m magas darabja. 56 A keleti palócoknál a nyári aklok fűzfavessző falazatát nevezik /ászának. 57 A lécka szónak - mint láttuk lészka alakja is előfordul. Ez mutatja az eredeti útját is, eredeti formája a lésza, lészka, melynek jelentése 'különféle célokra készült vesszőfonadék; vessző fonadékból, deszkából készült legelőn továbbszállítható juhkarám'. A 'keskenyre fűrészelt deszka' jelentésű léc szavunk csak később játszhatott be a szó alakulásába. A lésza szó szláv eredetű nyelvünkben, rokonai megtalálhatók a körülöttünk élő szláv népeknél, így pl. a szlovákoknál (leska), ukránoknál (ícka), cseheknél (líska) és a délszláv nyelvekben (lésa, lesa), jelentésük azonos, illetve hasonló a magyaréhoz. 5 Drankázás. E kifejezés elsősorban a Bodrogközi falvakban volt szinonim kifejezése a juhokkal való 'kosarazásnak'. Zalkodon és Kenézlőn a földesúr külön fizetést adott érte. Szép sorjában haladtak tovább a arankával. A dranka szó az új tájszótár szerint széles körben ismert a Hortobágy környékén és Északkelet-Magyarországon. 59 Újtikoson a juhokkal drankázták a földeket. Az uradalomnál 3—4 naponként rakták odébb a arankákat. Ugyanitt a szarvasmarhák telkesítéséről beszélnek. A dranka és drankáz kifejezést nem találtam a Történeti Etimológiai Szótárban. Ismeretes még a következő kifejezés is: Szaratás. Említik Átányból. 60 Hallottam magam is Ujszentmargitán a tsz juhászától. Előfordul Dunántúlon a Bakonyban is. 61 Ugarolás-t Hajdúnánáson említették. Isztinázásnak mondták az erdélyi Bálványosváralján a 'trágyázás isztinával' kifet . 62 jezest. Összegzésképpen az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: Egyet kell értenünk GUNDA Bélával, aki már 1956-ban rámutatott arra, hogy a szántóföldek kosarazása nem az állattenyésztés kulturális sajátossága, hanem a földművelésé. 63 Korábban, 1941-ben úgy nyilatkozott, hogy ez az eljárás fiatalabb eleme gazdálkodásunknak. 64 BALOGH István a kapitalizálódás hatásának tartja. 65 Az előbbiekben elősorolt bármilyen elnevezésű adat azt igazolja, hogy az eljárás valóban a szántóföldek, elsősorban a legeltetett ugarok, a felszabadult tarlók és más betakarított területek, már nem vágott kaszálók természetes trágyázását szolgálta. Viszonylag ritkán esett meg, hogy a gyeplegelőket javították vele. Több adat található arra a Kárpátok ívén belül és kívül is, hogy a kosárba a következő tavaszon már valami kapás növényt ültettek. A szántóföldek trágyázásának ez a módja az extenzív gazdálkodás kulturális hagyatéka. A belterjesség szélesedésével már az istállós teleltetés, valamint az istállótrágya 54 HERMAN O., 1914. 512. 55 TÁLASI I., 1936a. 168. 56 K. KOVÁCS L., 1947. 14. 57 PALÁDI-KOVÁCS A., 1965. 59. 58 TESZ 5<) Magyar Táj szó tár I. 1979. 1022. 60 FÉL E.-HOFERT., 1961. 139. 61 Saját gyűjtésem. 62 K. KOVÁCS L., 1947. 203-204. 63 GUNDA B., 1956.46. 64 GUNDA B., 1941. 318. 65 BALOGH I., 1956. 404. "Vö. GUNDA B., 1956. 46.; GYÖRFFY I., 1926. 121.
