Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS PÁSZTORKODÁS
kihordása vált dominálóvá. Az ugar hagyása és legeltetése, valamint a tarlók legeltetése a két- és háromnyomásos gazdálkodásban a trágyázást is biztosította. Erre a jelenségre rámutatott már - többek között - Németországban KRZYMOWSKY K. 67 és JACOBEIT W. 68 is. A spanyolországi kosarazást BALÁSHÁZY János, 69 a szarvasmarhákkal való hálatást Franciaországban PETHE Ferenc is ismertette. 70 Az európai kosarazásnak nagy nemzetközi irodalma van. 71 A kosarazás, telkesítés, hálastás, léckázás, drankázás és a többi elnevezés lényegében azonos eljárást takar. Az elnevezésben elsősorban földrajzi tájanként mutatkoznak differenciák. A kosár és a kosarazás kifejezés valóban a Kárpátok ívében lelhető fel elsősorban, telkesítés, hálatás és a többi pedig jobbára az Alföldön és az azt övező dombvidéken fordul elő. (A pontosabb határvonalak megvonása még előttünk álló feladat.) Itt kell megjegyeznem egy érdekes jelenséget. A 16. századtól Debrecen környékén és a Hortobágyon tiltották a kosarak állítását. 1561-ben nem engedik meg egy juhásznak, hogy kosarat építsen a Debrecen és Újváros által használt legelőn. 72 1758-ban Mátán sem volt szabad juhkosarat telepíteni. 73 A kosarazás elsősorban a juhokkal való földjavítást, természetes trágyázást jelentette. De van adatunk arra is, hogy pl. az alsófehérvármegyei mokánok az ugart szarvasmarhákkal is kosát-áztatták. 74 Érdekes megfigyelést tett, több mint száz éve, HUNFALVY János is: „Az uradalom eredeti vérű spanyol s nemesített birkájukból tenyészt, ezen kívül tart magyar juhokat is kosarazás végett. 75 A kosár, mint pásztorépítmény, magyar nyelvterületen is és a Kárpátokon is, nemcsak a deszkából, lécekből összerótt, mozgatható elemekből álló, könnyedén továbbhelyezhető fejőkarámot jelentette. Neveztek így egy vesszőből font falazatú, sőt még stabilabb építményt is. Ezt a szó nemzetközi etimológiája is alátámasztja. A 'kosár' jelentésű és formájú az Alföldön dranka és a lécka. E területen a drankázás és a léckázás ugyanazon rendszerű, eredetű és jelentésű kifejezés mint a kosarazás. Az esztenázás, isztinázás és esztrengázás kifejezésekre alig akadt adat. A telkesítés kifejezésnek az Alföldön igen nagy kultúrtörténeti és gazdaságtörténeti háttere van. Az itt, most említetteken kívül található még 'vizes, vízjárta, tavas terület' jelentése is. Tovább keresendő a 'természetesen trágyázott terület' jelentésű telek és a történeti 'fundus' jelentésű telek, jobbágytelek közötti átmenet is. 76 A telkesítés a nagy magyar Alföldön széles körben ismert eljárás és terminus. Mellette - ugyanezen eljárásra előfordul a hálatás és a fektetés elnevezés is. Mindhárom szakkifejezés állatokkal, jobbára az Alföldön széles körben tenyésztett szarvasmarha gulyákkal történő, tervszerű természetes trágyázást jelentette. E tudatos talajjavító eljárással a magyar néprajztudomány eleddig alig foglalkozott, csupán érintkező témák kapcsán jelentek meg értékelő megállapítások. Földműveléssel és állattartással kapcsolatos gyűjtésekben, tanulmányokban és könyvekben számos adat található. Jelentősége és elterjedtsége vetekszik a kosár ázással. 67 KRZYMOWSKY K., 1961. 159. 68 JACOBEIT W., 1961. 54. 69 BALÁSHÁZY J., 1827. I. 12. 70 PETHE F., 1804. 170. 71 Vö. WAKARELSKI Ch., 1955. 17. 72 BALOGH I., 1943. NÉ., 97. 73 BALOGH I., 1958. Ethn., 546. 74 GUNDA B., 1941a. 317. 75 HUNFALVY J., 1867. 227. 76 Vö. BELÉNYESY M., 1954.411.
