Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG

csak nem ismeri az 'erdő' jelentését. 1 A magyar nyelv szótára 1862-ben is az előbb említett jelentését ismeri, bár megemlíti, hogy az „ó gyök származéka", illetve hogy van egy Avas-Uj-Falu település Szatmár megyében.

27 HERMAN Ottó a ló tavalyi avas szőréi említi.

28 Egy újabb jelentést említ BALLAGI Mór szótára: avas, ovas 'tilos, amitől óvakodni kell'.

29 A nemrégiben megjelent értelmező szótár három jelentést említ: 1. 'állásban megromlott, megsárgult, dohos, penészes'; 2. 'régi, ósdi'; 3. (táji) 'kopárosodó erdő, korhadt növényzetű hely'. Az avik jelentése pedig 'megöregszik'.

30 Az Akadémiai Kiadó Új Magyar Tájszótára is csupán a következő jelentéseit ismeri: avas nád, avas bor, avas tej, avas toll, de van avas okirat és avas beszédű ember is. A 'tilos erdő' jelentést pedig megkérdőjelezi.

31 Árnyaltabb jelentést tartanak számon a századforduló nagylexikonai: A Pallas nagylexikon első helyen említi a régente: 'tilalmas erdő' jelentést, amely egyes helynevekben fenn is maradt: s a 'romlott zsiradék' jelentést csak második helyen tartja számon. Megemlíti a Szatmár megyei Avas-hegységet, az itt elterülő, 16 községből álló Avasságot és annak három községét: Avas-Ujváros, Avas-Felsőfalu, Avas-Ujfalu.''

2 A később napvilágot látott Révai Lexikon is ismeri mindkét jelentést, de a sorrendet már megfordította: 1. 'romlott zsiradék'; 2. „Régente avasnak nevezték a tilalmas erdőt, ma helytelen magyarsággal véderdőnek mondják." Megemlíti más a miskolci Avast is, ekképpen: „Hegykúp Miskócz mellett, amely vulkáni tufából áll. Ezen van a régi temető és sok barlanglakásból keletkezett pince."

33 Az avas szó eredetével és jelentésének alakulásával 1965-ben PAIS Dezső foglalkozott: „Az ovos vagy avas az előbb ov, majd utóbb óv igének olyan s képzős névszói származéka, aminőre példák a tilt és tilalom til alapszavából, a tilos, a tel(ik) igéből a teles-telyes-tellyes, tudálékos helyesírással teljes, továbbá a szorgalom ige szorg eleméből a szorgos." Teóriája igazolására történeti adatokat említ: 1524: Avas „Silueprohibite", vagyis 'tilos erdő'.'

4 Ugyanazt a származtatást vallja MARJALAKI KISS Lajos is. „A nevét is innen kapta: Avas azaz tilalmas erdő, melyet nem volt szabad sem irtani, sem legeltetni. így lett a tilalmazott bokros erdőrészből avas-erdő, s idővel az egész hegy röviden Avas. Ezt az eredeztetést lehetőnek tartja a Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótára is. Tulajdonképpen két avas szót tételez fel, az egyik történeti jelentései a következők: 1. 1236: Silua Owos ('Owos nevű erdő'); 2. 1379/1381: 'tilos erdő: Bannwald'; 3. 1768: 'korhadt növényzet'; 4. 1880: 'elvadult nádas'; 5. 1879: 'kopárosodó erdő'. A másik avas első előfordulása 1580-ban avas bor. További jelentései - a szótár szerint 'állásban megromlott étel, ital, zsiradék', illetőleg második és harmadik helyen: 'régi, alt', illetve 'elavult'. Mindkét avas származékszó, s a 'régi' ó családjába tartozik - vallja a TESZ: „E magyarázat szerint eredetileg régi, azaz nagy fákkal borított, esetleg már korhadó növényzetű, kopárosodó erdőt, területrészt jelöltek e névvel." Az avas szó ese6 KASSAU., 1833. I. 214-215. 27 MNySz. 226. 28 HERMAN 0., 1914. 299, 687. 29 BALLAGI M., é. n. I. 57. 30 MÉKSz. I. 78. 31 UMTSz. I. 277. 32 Pallas Nagylexikon. Bp, 1893. II. 365. 33 Révai Nagy Lexikona. Bp. 1911. II. 334. 34 PAISD, 1965. 35 MARJALAKI KISS L, 1938. 3.