Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉZESKALÁCSOSSÁG

egyes tartományaiban még az újkorban is szokásos volt készítése.

149 TACITUS is hírt ad már a germánok mézsörismeretéről a De moribus germanorum című munkájában. 150 A Nibelung-énekben a nagy lakomákon a vendégek met-e{ és bort fogyasztottak.

151 A régebbi Edda (1056-1133) is megemlíti a sört és a mézből készített met-et. A régi germánok a sört és a metet mindig együtt emlegetik. így van ez a Nibelung-énekben, az Eddában, s így fordul elő a régi izlandi költőknél (pl. Egil Skallagrinsson) is.

152 A germánok a legnagyobb boldogságot úgy képzelték el, hogy a Walhallába jutott hősök a vadászatról hazatérve, hatalmas ivószarukból iszogatják a méhsört, mellyel a bájos Walkürök fáradhatatlanul kínálgatják őket. Ossian énekeiben is gyakran történik említés a győzelmi lakomákra hordószámra készített méhsörről, s Strabo is említi, hogy a brit szigeteken mézes italt fogyasztottak.

153 A méhsör előállítására és fogyasztására Németország különböző tartományaiból középkori, majd az újkori időkre vonatkozó adatokat nagy számmal sorolhatnánk fel. Ezek közül lássunk néhányat: A korai középkori időkre vonatkozóan írja GOETTE R., hogy a mézből erjesztett met a legkedveltebb italuk volt.

1

'

4 Egy XIII. századi forrás szerint mézsörkészítésnél 1 rész mézhez 12 rész vizet tettek. A XIV. századból már többféle sör készítésére vonatkozó recept maradt reánk.

155 Meissenben, az Elba mellett olyan nagy mennyiségű méhsör volt a városban tárolva, hogy 1015-ben - víz hiányában - ezzel oltottak el egy tüzet.

156 Zürich tanácsa 1292-ben és 1496-ban szabályozza a műkereskedelem módját. Bernben is a XIV-XVI. század folyamán nagyon kedvelt ital volt.

157 1649-ben Bajorországban ajándékozás tárgyát képezte.

158 A XVI. század végétől kiadásra kerülő első német méhészkönyvek és gazdasági munkák is tartalmaznak adatokat a met előállítására és ismeretére.

159 A XVIII. század folyamán nemcsak sűrű színmézből, hanem a méztől lecsurgatott sonkolyból is készült mézsör.

160 GRIMM J. is említi már, hogy bíráskodás céljából összejött elöljárók elé egy akó mézsört kellett tenni úgy teletöltve, hogy a szélére szálló légy ihasson belőle.

161 MAURIZIO A. említi, hogy Angliában a mézsör ugyancsak ősi ital. Egyes adatok arra utalnak, hogy már a VII. században fogyasztották. A XI-XII. századtól főleg a kolostorok mézsörfőzésére vannak adatok. A kolostorokon kívülre a XIII. század elejétől kezd terjedni.

162 A méhser (medü) a szláv népeknél is nagyon kedvelt és ősi ital. A méhek házi tenyésztése előtt a fák odvában élő vadméhek mézét használták fel készítéséhez. A mézet összekeverték vízzel és felfőzték, s pl. az északi szlávok komlóval ízesítették. A mézsör Csehországban is széles körben ismeretes volt, s igen sok receptje maradt fenn. Egy 151 l-ben megjelent szótár említi már a medovka-t, sladuska-t, amely csak méhsör lehe149 SOODERM., 1952. 1 14-1 15. 150 FORBES R. J., 1956b. 140-141. 151 XX. 4761.; SZÁSZ K., ford. Pest, 1869. 337.; MAURIZIO A., 1933. 51. 152 MAURIZIO A., 1933. 51.1.; EBÉRT M., 1927. 40. 151 SŐTÉR K., 1908. 37. 154 GOETTE R., 1920. 38. 155 MAURIZIO A., 1933. 52-53. m LIGETFFY A., 1870. 766.; SŐTÉR K., 1908. I. 40. 157 SOODERM., 1952. 116-117. 158 SPAMER A., 1935. 313. I?9 SŐTÉR K., 1908.43. 160 SOODERM., 1952. 114. 161 RODICZKY J., 1876. 46.; A mézsör nagyon elterjedt ital volt Dánia, Svédország és Norvégia területén is (K. MÁTYUS I., 1792. 471.; RODICZKY J., 1876. 46). 162 MAURIZIO A., 1933. 53. 163 MOSZYNSKI K., 1929. I. 267-277.