Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉZESKALÁCSOSSÁG

tett. A morváknál és a szlovákoknál medovec alakban fordul elő. KOMENSKY Orbis pictus-ában azt írja, hogy a medovecet borból és mézből készítik. Prágában a mézsörfőzés és árusítás engedélyhez kötött ipar volt, s a kimérése még a XVIII. század folyamán is szokásban volt. A medovka főzése a XVIII. századtól fokozatosan csökkent, s a XIX. századi szakácskönyvek már jórészt meg sem említik. A XVIII. század folyamán ismeretes volt a gyengébb, világos színű és az erősebb, barna színű mézsör. Csehországban előállításával leginkább méhészek, erdészek és más erdőn élők foglalkoztak.

164 A mézsör ismeretére utalnak egyes cseh mondák adatai is. ZELENIN D. szerint a lépesmézre meleg vizet öntöttek, komlót tettek hozzá, s az egészet üstben megfőzték, és hordóban tárolták. A fehéroroszok is hasonlóképpen, de komló nélkül főzték a méhsert (Honigkvas).

166 Litvániában, Lengyelországban régen az erdők jövedelme jórészt a mézből származott, amely leginkább méhsör (medoviná) készítésére szolgált, s egyes helyeken napjainkig fennmaradt. 167 Lengyelországban a XIX. század folyamán még sok helyen fogyasztottak méhsert. A múlt században megjelent lengyel gazdasági irodalomban is sok helyen találunk utalást méhsörre. Előállítását egy 1829-ben megjelent méhészkönyv is részletesen ismerteti. A mézsörivást Adam MICKIEWICZ is megörökíti egyik költeményében. A XVIII. század végén és a XIX. század folyamán Lengyelországból szállítottak méhsört és vadmézet (Wildhonig) Németországba is. A legélénkebb kapcsolat e tekintetben Poroszországgal volt.

168 Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy Európában a méhsör a legősibb italok közé tartozik. Főként a szőlőművelés meghonosításáig ismerték a régi klasszikus, mediterrán kultúra népei. Ősi ital a germánoknál. (Műveltség és Hagyomány, III. Debrecen, 1961. 107-128.) '

4 ZÍBRTC, 1924b. 304-307.; ZÍBRTC, 1924a. 149-150. ,s JÓLESZL., 1960.210. * ZELENIN D., 1927. 125-126. '

7 SOODERM., 1952. 114-1 15.; SŐTÉR K., 1908. 45.; LIGETFFY A., 1870. 46. '

8 MAURIZIO A., 1933.55-57.