Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉZESKALÁCSOSSÁG

A XV-XVIII. század folyamán hazánk egyes területein igen nagy központjai alakultak ki a méhsörfőzésnek. Az egyik legnagyobb központja a Szepesség volt, ahol henikmeit néven még egy nemzedékkel ezelőtt is főzték az idősebb asszonyok (Késmárk) és a szomszédos falvak főleg szlovák lakói. Súlyomban pl. a rendkívül erős medovinkát még pénzért is árusították.

58 A sörfőzés joga általános a szepességi szabad királyi városokban. A polgárok házainak hátsó részében rendesen sörfőzőhelyiség (Bräuthaus) volt, ahol asszonyok és lányok főzték a sört. Az ital készítésével azonban csak a város polgárai foglalkozhattak.

59 Rozsnyó város ugyan 1574-ben tiltja a márc főzését, mivel ekkor még jobbára más sereket készítettek: „Ha pedig valahol márcot főznek, akár itt a városban főzetett az, akár nem: kobozzák el a városbeli Község számára és méressék azt ki."

60 A hatósági tiltás ellenére a XVII-XVIII. század folyamán mégis elhatalmasodott a mézes ital főzése, s a Szepességről nagy mennyiségben szállították ki főleg Galíciába

61 és Lengyelországba.

62 Thököly Imre szomolnoki javairól írják: „Serfőző ház üstéivel és minden készülékeivel Márcnak való 287 szombati iccés hordó 40, sernek való apróbb hordó 22."'

3 A szepességi serfőzőházakról igen nagyszámú okleveles adatunk is maradt fenn,

64 s a mézet, valamint a gabonaféleségeket országunk nagy részéről vásárolták össze.

65 A lőcsei és rozsnyói mézsörfőzök I. Ferdinándtól nyert kiváltságlevele révén Pestre, Pozsonyba és Bécsbe szállítottak, s versenyeztek Németország sörfőzőivel.

66 A lőcsei mézsörkészítés igen sokáig tarthatott. 1823-ban még azt írták, hogy „Lőcsén készítik a' híres méh-serf \

67 SŐTÉR K. szerint a szepességi mézeskalácsosoknak nagyobb jövedelme volt a méhserből, mint a tésztakészítményekből.

68 Lőcsén és Rozsnyón a XVIII. században a város méhsörfőzésből kb. 20 000 forintot vett be.

69 Az 1625-ös Lőcsei Kalendariom november 30-ra vonatkozó, versbe szedett egészségügyi tanácsa első helyen említi a méhsert: Méz sert jo bort sokszor igyál; Étkedet legyen főt borsai: Testedet belöt ruhában Befedgy, legy melleg szobabban.

70 A Szepesség mellett a korábbi századok folyamán Felső-Magyarországon több helyen is élénken foglalkoztak mézsörkészítéssel nemcsak a német, hanem a magyar és a szlovák nemzetiségű városokban is. BEVILAQUA BORSODY B.

71 szerint Hont és Sáros, RODICZKY J. szerint meg Nógrád és Gömör megye területén volt a legintenzívebb a mézből erjesztett ital főzése és értékesítése.

72 A besztercebányai, eperjesi, kassai és ri58 BEVILAQUA BORSODY B., 1931. 344. 59 DEMKÓK., 1890. 92. "° MIKULIK J., 1885. 159-168.; BEVILAQUA BORSODY B., 1930.311-312. 61 HORVÁTH M., 1840. 260-261. 62 SAÁROSSY-KAPELLER F., 1902. 34.; HANDERLA Gy., 1794. 178-179. 63 TAKÁTS S., 1917. II. 416. és 3. jegyzet. 64 TAGÁNYI K., 1896. [-II. 65 FÉNYESE., 1837. III. 6. 66 RODICZKY J., 1876. 76.; SAÁROSSY-KAPELLER F„ 1902. 34. 67 Szepes vármegyének statisztikai általnézete nemzeti gazdaságbeli tekintetből. Tud. Gyűjt. 1823. VIII. 27.; SCHWARTNER M., 1798. 165. 68 SŐTÉR K., 1908. I. 77. 69 HORVÁTH M., 1840. 129.; VALLÓ J., 1914. 584. 70

HAJNÓCZI R. J.,1909. 25. 71 BEVILAQUA BORSODY B, 1931. 129-131. 72 RODICZKY J„ 1876. 76.