Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉZESKALÁCSOSSÁG

méhserböl" főzték/ CSAPLOVITS J. szerint e gyes helyeken olyan kitűnő zamatú és színű mézsört tudtak készíteni, amely versenyezhetett a legfinomabb csemegeborokkal. 6 GERGELYFFY A. Technológia című munkája is azt dokumentálja, hogy korábban még ismeretesebb volt a méhser

27 A XVIII. század végén megjelenő K. MÁTYUS I. híres enciklopédiája egy egész fejezetet szentel a mézsör történetének s készítésmódjának ismertetésére. Részletesen leírja az egészségre gyakorolt hatását.

28 A XVIII. század közepétől igen nagy számban megjelenő méhészkönyvek majd mindegyikében találunk a méhsör készítését leíró recepteket és más feljegyzéseket. GEDDE J. 1759-ben megjelent munkájában külön fejezetben ismerteti a mézsörkészítés módjait. 29 A három évvel később, 1762-ben napvilágot látott Erdélyi méhecske című méhészkönyv azt tanítja a méhészeknek, hogy a raj befogásakor a kast mézzel vagy méhsend kell meghinteni.

30 CSÁTI SZABÓ Gy. 1792-ben,

31 HANDERLA Gy. 1794ben,

32 KALÓ P.

33 és CZÖVEK I. 1816-ban'

4 megjelent s más korabeli méhészkönyvekben részletes leírását találjuk a méhser főzésének. CZÖVEK I. említi, hogy Késmárkon és Lőcsén az erdőkben és völgyekben szép méheskertek vannak, s a helyi lakosok sok mézet, viaszt, méhsört és mézeskalácsot adnak el, s „vele hasznos kereskedést folytatnak".

0 A későbbiek folyamán - a XIX. század második felében s a XX. század elején megjelent méhészkönyvekben ugyancsak találunk adatokat a mézsör ismeretére. ' A méhészet történetének kiváló kutatója SŐTÉR K. is utal az ital európai történetének főbb adataira s a készítés módjára.'

7 Mielőtt felvetnénk a mézsörkészítés eredetének és történetének kérdését, foglaljuk össze röviden az ital előállításmódját. BEVILAQUA BORSODY B. azt írja, hogy valódi ser minden olyan ital, amely gabonafélék őrölt lisztjéből vagy gabona csíráztatása által, pörkölt maláta lisztjének főzés után erjesztett levéből, fűszerekkel keserített vagy édesített, szénsavas, habzó ital. A méhsert is a valódi sörök közé sorolja, mivel meleg úton, katlanban főzve, erjesztve, szénsavképződés közben készül, és frissen édes, habzó, nagy alkoholtartalmú ital.

38 A mézsör készítésének két módját különböztethetjük meg. Az egyik eljárás szerint színmézből készül, amelyet bizonyos arányban vízzel hígítanak. A méhser főzését K. MÁTYUS I. a következőképpen ajánlja: Ha „vékonyabbnak" akarják főzni, egy rész mézből és nyolc rész vízből készítik s főzik mindaddig, míg a keletkező habja elfő. Ekkor egy kevés élesztővel erjesztik, faedényekbe teszik, s 40 nap alatt enyhős helyen tartva kiforr és megtisztul. Megemlíti még azt is, hogy egyesek ízesítő szereket is főznek bele.'

9 KALO P. 1816-ban megjelent méhészkönyvében így írja le: „Egész tökéletes módgya a' méhser tsinálásnak ...: Minden pint mézhez töltsön az ember 6 pint 25 RADVÁNSZKY B., 1893. 76., 85. 26 CSAPLOVITS J., 1829. II. 81. 27 GERGELYFFY A., 1809. 47^18. 21< K. MÁTYUS I., 1792. V. 566. 29 GEDDE J., 1759. 97-104. 30

PÁLFI L., 1762. 51. 31 CSÁTI SZABÓ Gy., 1792. 61-62. 32 HANDERLA Gy., 1794. 178-179. 33 KALÓ P., 1816. 283-285.: „A

1 méhser igen egészséges ital, kivált pedig a' száraz betegségben sinlödöknek hasznos orvosságnak tartatik." 34 CZÖVEK 1., 1816. 181., 235. 3Í CZÖVEK I„ 1816. 235. 36 FARKAS M„ 1861. 85..; RODICZKY J., 1876. 77..; RODICZKY J., 1892. 22.; PARADEYZER I,., 1877. 80..PACZEK B., 1901. 141-142.; VÁNYOLÓS M., 1912. 52-53.; AMBRÓZY B„ 1914.584-587. 37 SŐTÉR K., 1908. II. 1054 skk. 38 BEVILAQUA BORSODY B., 1931. 107., 1 18. 39 K. MÁTYUS I., 1792. V. 466^167.