Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET
lentetését. Ezek történeti és kultúrtörténeti feldolgozását is több tanulmány jelzi. KOMÁROMY József az első miskolci nyomda betűkészletét (HOMÉvk., 1/1957.), BERECZ József az első hírlapot (HOMKözl., 28/1993.) dolgozta fel. VERES László pedig több tanulmányt is szentelt a miskolci nyomdászat történetének (HOMÉvk., XIV/1986.; HOMKözl., 19/1981.). CSORBA Csaba két abaúji nyomda (HOMKözl., 28/1993.), BALÁZS József pedig a diósgyőri papírmalom történeti jelentőségét (HOMKözl., 24/1986.) dolgozta fel. Más művelődéstörténeti intézmények kultúrtörténeti feldolgozása terén is regisztrálhatunk eredményeket. A diósgyőri Vasgyári Kórház történetét ESZENYI Miklós (HOMKözl., 27/1991.), a miskolci minoritákat BARSI János (HOMKözl., 27/1991.), a Selmecbányái diákmozgalmakat két közleményben TOK Miklós (HOMKözl., 2122/1983-84.), a miskolci és megyei posták történetét pedig KAMODY Miklós dolgozta fel több könyvben (Észak-Magyarország hírközlésének története. Miskolc, 1985.) és tanulmányban (HOMKözl., 20/1992.). LESZIH Andor (HOMÉvk., 11/1958.) és FÜGEDI Márta foglalkoztak a miskolci múzeum kialakulásával, LUKÁCS Gáspár és PETERCSÁK Tivadar pedig a mezőkövesdi és a szerencsi múzeum történetéhez szolgáltak adatokkal ugyancsak a Herman Ottó Múzeum Közleményeinek 17-22. kötetében. Szólnunk kell röviden a Miskolcon és a régióban folytatott irodalomtörténeti kutatásról is. Elsősorban itt élt, vagy itt dolgozott költők, írók tevékenységét dolgozták fel. A Herman Ottó Múzeum adta ki 1981-ben Kazinczy bibliográfiáját (összeállította V. BUSA Margit), illetőleg Tompa Mihály válogatott verseit és a Dalfüzér - 1844-ben öszszeállított, eddig csak kéziratban fennmaradt - népdalgyűjteményét (Miskolc, 1978.). Tompa Mihályról MIKLÓS Róbert és KOVÁTS Dániel (Miskolc, 1991.), Lévay Józsefről MIKLÓS RÓBERT (Miskolc, 1978.) kismonográfiáját a Miskolci Városi Könyvtár Irodalomtörténeti Füzeteiben adták ki. Ugyanitt jelent meg 1987-ben ZIMONYI Zoltán könyve Irodalmi lapok, lapkísérletek Miskolcon 1880-1956. (Miskolc, 1987.). Ez utóbbi sorozat adott helyet KILIÁN István Irodalmi diáktársaságok Miskolcon a reformkorban című könyvének is (Miskolc, 1972.). A Városi Könyvtár készítette el Lévay József (1825-1918) válogatott bibliográfiáját (Miskolc, 1988.). Az 199l-es Tompa-évforduló előadásainak szövegét a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem NÉPRAJZI TANSZÉKe adta ki (Debrecen, 1991.). Miskolcon, a Felsőmagyarországi Kiadó adta ki 1994-ben a kiváló sárospataki főiskolai tanár, KOVÁTS Dániel Móricz Zsigmond és Sárospatak című könyvét. Az önálló kötetek mellett megemlítendő néhány jelentősebb irodalomtörténeti tanulmány is: Jókai Mór tardonai bujdosásairól többen írtak, pl. DÖMÖTÖR Sándor, KORDOS László, és legújabban PORKOLÁB Tibor, mindhárman a múzeum két évkönyvsorozatában. Ugyancsak Jókai "A Miskolczyak" című történeti elbeszélésének forrásait MOLNÁR József adta közre (HOMÉvk., XIII-XIV/1975.), RAPCSÁNYI László Gvadányira emlékezett (HOMKözl., 15/1976.), ZIRCZ Péter Kaffka Margit miskolci kapcsolatait (HOMKözl., 6/1964.), BARSI Ernő Eötvös József sályi éveit dolgozta fel. Tanulmányok emlékeztek meg még nagyon sok irodalomtörténeti témáról: pl. egy 1720as latin nyelvű komédiáról, Csokonai táji kapcsolatairól, több kéziratos verses gyűjteményről, Kovách János tarcali magyar-török szótárairól, a gazdálkodó Kazinczyról stb. Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemléki topográfiája még nem készült el, de két igényes összegzést a Herman Ottó Múzeum belső és külső munkatársaival már elkészített és kiadott: Műemlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Szerk. SZABADFALVI József, Miskolc, 1987.) ill. Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke I—VII. füzet (Miskolc, 1992.). Több építészettörténeti és műemléki monográfiát adott ki a
