Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉZESKALÁCSOSSÁG

Uram hírével, melynek fele Bíró Uramé, fele a czéhé legyen."

18 Nem régen hagyhatta el a mézeskalácsos mesterség a háziipari kereteket a Tiszántúlon, ha a környéken még ilyen sokan foglalkoztak a készítésével. Ennek alapján azt kell feltételeznünk, hogy nem a XVII-XVIII. század fordulóján kezdik Debrecenben és a környékén a mézestészták készítését, hanem már jóval korábban, a céh megalakulása előtt. A kontárokra (céhen kívüli mester) a későbbi időkből is vannak adataink. Az 1762-es classificatio arról tudósít, hogy sokkal több a kontár, mint a céhes mester, SCHWARTNER M. statisztikája szerint 1807-ben tizennégy céhes mester mellett csak Debrecenben Ötvennégy kontár dolgozott.

19 Ennek alapján elmondhatjuk, hogy Debrecenben nem is a céhes mesterek, hanem a céhen kívüliek képviselték a debreceni mézeskalácsosságot, s a céh megalakulása nem nyújt támpontot a mesterség eredetére. Bizonyítja feltevésünket a céhlevél utolsó artikulusa is, amely kimondja, hogy ha nem tartják be a céh tagjai a szabályokat, akkor „az előbbeni rendeletlenségre jussanak".

20 A debreceni XVIII. század elejéről fennmaradt céhlcvélben felsorolt mesterek kivétel nélkül mind magyarok s mindnyájan földdel is rendelkező debreceni polgárok.

21 Ez is arra utal, hogy nem a céhlevél kiadásakor telepedtek le a városban, hanem már korábban is itt kellett dolgozniuk, csak így lehetséges az, hogy a XVIII. század első éveiben földdel rendelkező debreceni polgárok voltak. A XVII. századi céhesedés tehát nem zárja ki azt, hogy korábban is dolgoztak Magyarország területén mézeskalácsosok. Ezt a feltevést más adatokkal is bizonyíthatjuk. Besztercebányán már az 1382. évben több mézeskalácsos dolgozott.

22 1547-ben a nagyszebeni városi gyógyszertár felszerelési tárgyaihoz tartozott a mézeskalács készítéséhez szükséges vas sütőforma is.

23 Mézespogácsa szavunk már 1554-ben, mézesbáb szavunk 1587-ben fordul elő először nyelvemlékeinkben.

24 Brassó város mézeskalácsosai Sándor moldvai hercegnek 1564-ben küldött ajándékaik közül nem felejtették ki a mézeskalácsot sem. " Thököly Imre is küldött mézeskalácsot és édességeket szerető török és tatár vezéreknek. Naplójában ezt a következőképpen örökíti meg: „Küldtem Horvát Ferencz Uramot a tatár Chámhoz által a Száván, valamely aquavitákbúl, fej ír kenyerekbül, kalácsokbúi és mézes kalácsokbúi álló gazdálkodással riszt tívín abbúl Galga Sultánnak is és némely tatár Chám mellett lévő elsőbb tiszteknek."

26 Boros Tamás, Bethlen Gábor bizalmi embere 1619-ben Konstantinápolyból urához intézett levelében arra figyelmezteti a fejedelmet, hogy ne felejtsen el küldeni brassói mézeskalácsot a török vezéreknek, mert ilyen apró ajándékokkal lehet fenntartani a barátságot. Brassó mellett Kolozsvár, Torda és Kézdivásárhely volt a mézeskalácsos ipar erdélyi gócpontja. Kézdivásárhelynek nagy kivitele volt Moldva felé.

27 Erdélyben nemcsak a méhtenyésztés és a mézkereskedelem, hanem a mézeskalácsos mesterség is korán felvirágzott, s ugyanazt a szerepet töltötte be Brassó Erdélyben és Dél-Európában, mint Nürnberg Németországban. 18 A debreceni mézeskalácsosok 1726. évi céhlevele. 35. artikulus. " Classificatio Opiíicum 1762. Debreceni Állami Levéltár. „A kontár mézesek kegyelmeteket is meghaladják"; Schwartner M.: Statistik des Königreiches Ungarn, Ofen, 1809. 355-357. 20 A debreceni mézeskalácsosok 1713. évi céhlevele. 51. artikulus. 21 Uo. 23. 51. artikulus. 22 SŐTÉR K., A méh és világa. Bp. 1908. I. 58. 21 MAGYARY-KOSSA Gy., Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. Bp. 1913. III. 170. 24 SZAMOTA I.-ZOLNAY Gy., Magyar oklevél szótár. Bp. 1902-1906. 654. î5 RODICZKY J., A méhről való ismereteink. Bécs, 1876. 72. 26 Thököly Imre naplója 1693-1694. évekből. Monumenta Hungáriáé XV., Pest, 1863. 495. 27 RODICZKY J., i. m. 1892. 19-20.