Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET

Az ország 10 városában 20 egyetem 47 egyetemi karán összesen mintegy 49 600 egyetemi hallgató tanul. Ebből az ország fővárosában működő 8 egyetem 17 karán a hallgatói létszám 28 300 fő. Az ország egyetemistáinak döntő többsége, pontosan 57%-a tehát Budapesten, országunk többi városa 12 egyetemének 20 karán a teljes létszámnak csak a 43%-a tanul. E tekintetben is túlzott a fővárosban jelentkező koncentráció, hasonlóképpen mint életünk minden szférájában. S még egy információt: országunkban elég sok az ún. kisméretű, az 500 hallgató alatti intézmény, illetőleg - európai mértékhez képest - szinte csak Budapesten található ún. nagy egyetem, nagy hallgatói létszámot oktató intézmény. A felsőfokú oktatási rendszer decentralizációja tulajdonképpen csak a főiskolákra jellemző. Az ország 19 városában 57 önálló művészeti, műszaki, tanár-, tanító- és óvónőképző főiskola, valamint honvédségi, rendőrtiszti és hittudományi akadémia vagy főiskola működik. A magyar felsőoktatás intézményeiben - európai összehasonlításban is - rendkívül alacsony létszámú hallgatóság tanul. S ami még jellemzőbb, az oktatást, a hallgatói létszámhoz viszonyítva, nagy létszámú oktatói kar és kiszolgáló személyzet látja el. A szakmai színvonal általában megfelel a nemzetközi követelményeknek, de az intézményrendszer befogadóképessége korlátozott, a létesítmények, de különösen az oktatás és képzés infrastruktúrájának műszaki színvonala messze elmarad az európai szinttől. A legsúlyosabb megállapítás pedig az, hogy a magyar felsőoktatási rendszer gazdasági hatékonysága rendkívül kedvezőtlen. Következésképpen a fejlesztés egyik lehetőségét a hatékonyság emelésében és a decentralizációban kell keresnünk. Az utóbbi két-három esztendőben ez előbbiekben vázolt felmérések és elemzések, na meg az ide irányított nemzetközi támogatások hívták életre a felsőoktatási intézmények integrációját a vonzáskörzetükben található kutatóintézetek bevonásával. A következő városokban, illetőleg régiókban alakultak meg egyetemi szövetségek vagy universitasok: Debreceni Universitas Egyesülés. Tagintézményei a következők: Kossuth Lajos Tudományegyetem; Debreceni Orvostudományi Egyetem; Debreceni Agrártudományi Egyetem; Debreceni Református Teológiai Akadémia; MTA Atomkutató Intézet, valamint két főiskolával tart fenn szoros kapcsolatot. Észak-Magyarországi Universitas Egyesülés, Miskolc. Tagintézménv^ei: Miskolci Egyetem; Esterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger; Comenius Tanítókénző Főiskola, Sárospatak; Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Miskolci Tagozata; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézete; MTA Bányászati Kémiai Kutatólaboratóriuma, Miskolc; Herman Ottó Múzeum; MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága. Pécsi Universitas Egyesülés tagintézményei: Janus Pannonius Tudományegyetem; Pécsi Orvostudományi Egyetem; Pollack Mihály Műszaki Főiskola. Szegedi Universitas tagintézményei: József Attila Tudományegyetem; Hittudományi Főiskola; Juhász Gyula Tanárképző Főiskola; Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kar; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma; MTA Biológiai Központ; Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem. Budapesten két egység alakult és formálódik: Budapesti Universitas. Eötvös Loránd Tudományegyetem; Orvostovábbképző Egyetem; Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola; Magyar Testnevelési Egyetem. A felsoroltakon kívül különböző szintű és tartalmú együttműködés alakult ki további intézményekkel.