Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

HERMAN OTTÓ

1864 és 1872 között Kolozsváron dolgozott, ez meghatározó volt életútja szempontjából. A jeles természettudós, BRASSAI Sámuel preparátora, majd kutatótársa lett. Itt kezdte el széles körű muzeológiai tevékenységét. Itt írta első szakcikkeit és itt kezdte meg újságírói tevékenységét is a liberális szellemű Magyar Polgár c. lapban, és itt szövődött nagy szerelme a később nagy színésznővé lett Jászai Marival.

4 Néhány évi vándorlás után, 1873-ban telepedett át Pestre, s a Természettudományi Társulat megbízásából elkészítette Magyarország pókfaunája c. háromkötetes monográfiáját.

5 1875. februárjában a Nemzeti Múzeum állattárába nevezte ki segédőrnok TREFORT Ágoston közoktatási miniszter. Közben folyamatosan írt különböző fővárosi lapokba, pl. a Vasárnapi Újságba. 1879-ben Szegeden, az Alsóvárosban megválasztották országgyűlési képviselőnek; kisebb megszakításokkal 1897 év elejéig tagja a t. háznak. A jó másfél évtized alatt - kisebb hozzászólásai mellett - legalább másfélszáz beszédet mondott el. Érdeklődése általában a teljes belpolitikai életre, ezen belül is elsősorban az oktatási, tudományos, kulturális, nemzetiségi és a művészeti életre terjedt ki. Az 1885. évi Országos Kiállításra gyűjtött néprajzi gyűjteménye alapította meg a Néprajzi Múzeum magyar gyűjteményét. 1887-ben jelent meg kétkötetes nagy halászati monográfiája.

6 1888-ban nagy tanulmányutat tett Észak-Európában; úti élményei 1893-ban jelentek meg.

7 A következő két és fél évtizedben számos könyvet adott közre. 1891-ben megszervezte Budapesten a második Nemzetközi Ornitológiai Kongresszust. Alapító tagja és szervezője több tudományos társaságnak, megszervezte a Magyar Ornitológiai Központot, indított és szerkesztett tudományos folyóiratokat. Szervezője és rendezője volt az 1896-os millenniumi kiállításnak. Az 1870-es évektől levelezett az emigrációban élő Kossuth Lajossal, turini magányában többször is meglátogatta, s azon kevesek közé tartozott, aki budapesti temetésén a hivatalos tiltás ellenére, beszédet mert mondani. 1906-ban jelent meg magyar és német nyelven természetvédelmi röpirata.

8 Halála évében, 1914-ben jelent meg a nemzetközi porondon is máig egyedülálló szakszótára, A magyar pásztorok nyelvkincse c. 800 oldalas hatalmas munkája. A modern iskolákért és egyetemekért HERMAN Ottó sokat foglalkozott az egyetemek és főiskolák helyzetével, létesítésével, fejlesztésével; az intézmények felszereltségével és az oktatás színvonalával, a tanárok javadalmazásával; valamint a hallgatók szociális viszonyaival, közöttük a tandíjak ügyével. Többször szólt a műszaki, mezőgazdasági tanintézetekről, de nem kerülte el figyelmét a katonai tisztképzés szakmai és politikai értékelése sem. Általában az éves költségvetések kapcsán szólalt fel, de ritkábban beszélt a tárca költségvetésének egészéről, jobbára az volt a szokása, hogy egy-egy témát vetett fel, azt viszont nagy alapossággal és sok információ birtokában elemezte. Természetesen az is megesett, hogy pl. a vallás és közoktatási tárca költségvetésének általános és részletes tárgyalása alkalmával egymás után többször is megszólalt újabb és újabb problémát vetvén fel. El kell mondani 4 SZABADFALVI J., Jászai Mari levelei Herman Ottóhoz. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XVIII. 1979. 215-230. Jászai Mari kedvesen megható eredeti leveleit a miskolci Herman Ottó Múzeum őrzi. L. még SZABADFALVI J., írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról. Miskolc, 1987. 5 HERMAN O., Magyarország pókfaunája. I—III. Bp., 1876-79. 6 HERMAN O., A magyar halászat könyve. I—

II. Bp., 1887. 7 HERMAN O., Az északi madárhegyek tájáról. Bp., 1893. 8 HERMAN O., A madarak és fák napja Magyarországon. Der Vogel- und Baum-Tag in Ungarn. Bp.,