Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
HERMAN OTTÓ
továbbá, hogy beszédei jó felkészültséget és jó informáltságot mutatnak, de természetesen akadnak bennük tévedések és néhol terjengősségek is. Alig töltött el néhány hónapot a képviselőházban, amikor 1880. március 12-én beterjesztették „Szeged sz. kir. város kérvényét, amelyben a felállítandó harmadik egyetem székhelyét Szegedre kéri tétetni". Mielőtt a kérelmet egyáltalában az illetékes bizottságnak kiadták volna, Herman Ottó szót kért és - többek között - így érvelt: „íme a legmagyarabb város, mely oly vidék központja, a melyben a magyarság legtömörebben lakik együtt folyamodik a magyar képviselőházhoz, a magyar kormányhoz..." Felvetette itt is, majd a későbbiekben is többször a „tanügyi centralisátio, vagy decentralisátio" ügyét, majd pedig a magyar tudományos szaknyelv hiányosságaival érvelt: „Valóságos, igazi magyar irodalmat nem lehet teremteni Budapesten ma sem, azért, mert Budapest maga is rászorul a magyarosításra." A budapesti és a kolozsvári egyetem mellett a „harmadik egyetemet" mindenképpen az Alföldre kell telepíteni: „Megengedem, hogy a magyar alföldön a kulturális viszonyok mostoha voltánál fogva ma még lehetetlen volna oly egyetemet alapítani..." A felvetett állításra megadja a választ is: „... a nép szellemével fejlesztendő az intézet; és a kölcsönös nyomás következtében, fejlődnék a magyar szellem a tudományokban." Hírt ad arról, hogy a kolozsvári egyetem „a kisebbségben lévő magyarság" intézménye, s pillanatnyilag ez veszi fel az Alföld tanulni vágyó fiatalságát, „s az alföldi elem a magyar szellemet hozta be a kolozsvári egyetemre..." Herman Ottó mindenképpen ellene volt a kultuszminiszter tervének, mely szerint a harmadik egyetemet Pozsonyba kellene telepíteni. 9 A 19. század utolsó harmadában szólássá vált „harmadik egyetem" ügye még többször került a parlament plénuma elé. Herman Ottó mindig megszólalt, érvelt, sőt hadakozott, így pl. 1884. április 26-án, 1886. február 8-án és 1895. február 26-án is. Herman Ottónak további javaslatai is voltak új tudományegyetemek létesítésére. 1895. február l-jén javasolta a következőt: „...Debrecenben állíttassék fel egy protestáns egyetem... Állítsanak fel egy protestáns egyetemet, sőt állítsanak fel akár még három ilyen protestáns egyetemet." 10 1880. november 27-én a budapesti egyetemen újabb természettudományi tanszékek ügyéhez szólt hozzá. Ellenzéki képviselőként már beszéde elején rendszeresen bejelentette, hogy nem fogja megszavazni a törvényjavaslatot. Ez esetben másként lett: „...át vagyok hatva attól a meggyőződéstől, hogy Magyarország jövőjét anyagi és szellemi előhaladásban keresheti csupán... ilyen dolgok költségéhez mindig szívesen hozzájárulok." Csupán a fejlesztés tényével ért egyet, a konkrét javaslattal már nem. Azt hangoztatta, hogy újabb növénytani (növényfiziológiai) tanszék helyett egy „paleontológiái tanszéket" kell létesíteni, „egy modern egyetemen sem állattant, sem növénytant nem lehet sikerrel tanítani paleontológia nélkül..." Véleménye szerint a növénytani tanszéket kell jól felszerelni és akkor az képviselheti a növényfiziológiát is. Bécsi egyetemi példákkal érvelt, majd véleményét határozati javaslatként a ház elé terjesztette. 11 Az 1882. évi vallás és közoktatási tárca költségvetése kapcsán nagy beszédet mondott az egyetemek általános helyzetéről és oktatási gondjairól. Általánosnak mondta, hogy igen kevés a hallgatósághoz a tanárok száma, kifogásolta a vizsgarendszert és nagynak tartotta a magyar fiatalok számát, akik külföldi egyetemekre járnak. Hosszan elemezte a tandíjak és vizsgadíjak mértékét. 2 Szinte ugyanezeket a problémákat fesze9 1880. március 12. Képviselőházi Napló (a továbbiakban KN.) 1878-1891. XI. 66-68. 10 1895. február 1. KN. 1892-1896. XXII. 239. 11 1880. november 27. KN. 1877-1881. XV. 211-213. 12 1882. február 14. KN. 1881-1884. III. 35-39.