Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG

Zempléni-hegység falvainak szokásrendszerében megnyilvánuló interetnikus kapcsolatokról NIEDERMÜLLER Péter írt tanulmányt.

40 A törökdúlást követő önkéntes betelepülés és szervezett betelepítés különböző kárpát-ukrán népcsoportokat is juttatott Borsod-Abnúj-Zemplén megye területére és részben Északkelet-Magyarország más megyéibe is. A kárpátukránokra vonatkozó ismereteinket a századelőn elsősorban HODINKA Antal, LEHOCZKY Tivadar, SZTRIPSZKY Hiador és ZSATKOVICS Kálmán írásaiból ismerhetjük.

41 E nép betelepedését és elterjedését 1973-ban magyar és német nyelvű tanulmányban PALÁDIKOVÁCS Attila foglalta össze.

42 CSORBA Csaba A kárpátukránok kutatása Zemplénben a 20. század fordulóján címmel közölt cikket.

43 A Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori hallgatói az 1980-as évek fordulóján végeztek kutatómunkát a Zemplén megyei Komlóskán a ruszin eredetű lakosság körében, a tájház létesítése kapcsán. E kutatás eredményei között megemlíthetjük BARTHA Elek kismonográfiáját.

44 BODNÁR Zsuzsanna, FEHÉR Ágnes és SZABÓ Sarolta tanulmányait Komlóska építkezéséről és lakáskultúrájáról, népi táplálkozásáról, valamint szőlő- és borkultúrájáról.

45 NIEDERMÜLLER Péter pedig Rudabányácska (Zemplén m.) településének rejtélyét igyekezett megfejteni, a népesség szoták (szlovják) eredetét hangsúlyozva.

46 Tájegységünk lengyel telepesfalvairól az utóbbi időkben a publikációk ugyancsak a debreceni tanszék és a Herman Ottó Múzeum kiadásában jelentek meg. A kutatást két lengyel kutató KRASZINSKA, Ewa és KANTOR, Riszard, illetőleg BŐDI Erzsébet végezte a Derenkre 1720-ban betelepedett, majd 1940-ben erőszakkal továbbtelepített lengyel lakosság körében.

47 A két lengyel kutató Krakkóban már megkezdte a magyarországi kutatómunka eredményeinek folyamatos, monografikus publikálását.

48 A múzeum a kutatás évei során folyamatosan támogatást nyújtott a kutatáshoz, s felkértük a két lengyel kutatót arra, hogy a Borsodi Kismonográfiák sorozatába készítsenek egy 8-10 íves összefoglalást. A kézirat már elkészült, s most fordítják. Talán megemlítésre érdemes, hogy a második világháború során Magyarországra menekült lengyel lakosság életéről is közöltünk tanulmányt.

49 A legnagyobb számú és a legátfogóbb interetnikus kutatás és a szlovák és a magyar lakosság évezredes egymás mellett élésének és törvényszerű kulturális egymásrahatásának kutatása terén jött létre. Itt említhetném a 18. és a 19. századból már BÉL Mátyás, BARTHOLOMEIDES László vagy akár CSAPLOVICS János korai publikációit. De lássuk inkább csak az erőteljesebb tendenciákat, az utóbbi egy-két évtizedből. Éppen ebben a múzeumi hónapban tíz éve annak, hogy a Herman Ottó Múzeumban szlovák népművészeti kiállítást nyitottunk, s ennek kapcsán kisebb tudományos ülésen foglalkoztunk a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatokkal. Itt MARKUS, Michal foglalta össze a kutatás tendenciáit, azt Szlovák-magyar interetnikus néprajzi kutatások címmel

50 40 NIEDERMÜLLER P., 1977. 41 HODINKA A., 1909.; SZTRIPSZKY H., 1910.; ZSATKOVICS K., 1890. 42 PALÁDI-KOVÁCS A., 1973a; PALÁDI-KOVÁCS A., 1973b. 43 CSORBA Cs., 1973. 44 BARTHA E., 1980. 45 BODNÁR Zs., 1980.; FEHÉR Á., 1979.; SZABÓ S., 1982. 46 NIEDERMÜLLER P., 1980. 47 KRASZINSKA, E.-KANTOR, R., 1979a; KRASZINSKA, E.-KANTOR, R., 1979b; BŐDI E., 1979.; BŐDI E., 1981. 48 KRASZINSKA, E.-KANTOR, R. 1981. 49 LAGZI I., 1977. 50 MARKUS, M., 1976.; MARKUS, M.. 1975.