Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG
adtuk ki. Az Északkelet-Magyarországra betelepített szlovák lakosság népi kultúrájának első számú kutatója MANGA János volt, aki számos tematikus tanulmánya mellett átfogóan foglalkozott a két nép egymás mellett élésének, kulturális egymásrahatásának általánosabb kérdéseivel is. Már 1948-ban vizsgálta pl. a szlovák-magyar kapcsolatokat a palócok karácsonyi szokásaiban, 1972-ben németül, 1973-ban pedig magyar nyelven közölt összegző tanulmányt a magyarországi szlovákokról. 51 1975 októberében Békéscsabán tartották az ún. Nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciát, amely ugyancsak áttekintette az eredményeket. A Magyar Néprajzi Társaság 1975-ben tanulmánykötetet adott közre Národopis slovákov v Madarsku - A magyarországi szlovákok néprajza címmel. Ebben - többek között MANGA János írt a magyarországi szlovákok etnikai csoportjairól, KRUPA András a békési szlovákok hiedelemvilágáról, UJVÁRY Zoltán a magyarság Jánosikhagyományairól és TÁBORI György a Békés megyei szlovákok ködmönéről. 52 KRUPA András több könyvben és számos tanulmányában foglalkozott a Békés megyei szlovák lakosság szokásvilágával és kultikus hagyományaival. 53 Jó néhány népszokás, elsősorban a dramatikus játékok magyar-szláv (szlovák, délszláv stb.) magyar-német és magyarromán kapcsolatára mutatott rá UJVÁRY Zoltán. 54 A szlovák és magyar interetnikus kutatás terén GUNDA Béla munkásságát is meg kell említenünk. 55 A tematikus kutatásokat hátrább KRUPA András részletesen elősorolja. Répáshutának, a Bükk hegység 18. századi szlovák betelepítésű falujának a néprajzi kutatásához a Herman Ottó Múzeum az 1970-es évek közepén kezdett hozzá. A munkában való részvételre felkértük a szomszédos szlovákiai múzeumok etnográfusait, valamint más hazai kutatókat is. A közel 30 íves tanulmánykötetet szlovák nyelven a Tankönyvkiadó, a magyar változatot a Herman Ottó Múzeum adta közre. 56 Itt kell megemlítenem azt a sokak által ismert tényt is, hogy a miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei című periodikánkban a X. 1971. évi kötettől folyamatosan ismertetjük a szlovákiai néprajzi és honismereti kutatások eredményeit. Szándékunk az, hogy ezzel is segítsük a két nép kutatóit egymás kultúrájának és népéletének jobb megismerésében. A középkori Hernád menti német betelepítés után a Tokaj-Hegyaljára a 18. században három egymástól elkülönülő hullámban telepítettek be németeket. A rakamazi német telep 1729-ben, Rátkára, Hercegkútra és Károlyfalvára 1750-ben, Újpatakra, Simára és Hosszúházra II. József uralkodása alatt, tehát 1780-1790 között telepítették a német lakosságot. E betelepítést, illetőleg a német lakosság életének több vonatkozását a századfordulón TAKÁTS Sándor, 57 később BALASSA Iván és részben LENGYEL Imre dolgozta fel.' 8 A Magyar Néprajzi Társaság 1875-ben a hazai német lakosság népéletéről is adott ki tanulmánykötetet, 59 ebben németül, illetőleg korábban már magyarul is ?l MANGA J., 1948.; MANGA J„ 1972.; MANGA J., 1973. 52 GYIVICSÁNOVA, A.-KRUPA A. (szerk.), 1975. 53 KRUPA A„ 1970.; KRUPA A., 1974.; KRUPA A., 1976. M Itt csak az utóbbi években megjelent könyveit említem: UJVÁRY Z., 1975.; UJVÁRY Z., 1978.; UJVÁRY Z., 1980.; UJVÁRY Z., 1980. MII. 55 GUNDA B., 1956.; GUNDA B., 1966. 56 Szerkesztette SZABADFALVI J. és VIGA Gy. 57 TAKÁTS S., 1902. 58 BALASSA I., 1973.; BALASSA L, 1975.; LENGYEL I, 1969. 59 BALASSA I.-KLOTZ, Claus-MANHERZ, K. (szerk.), 1975.; Ugyanebben az évben készült tanulmánykötet a magyarországi román és délszláv lakosság népi kultúrájáról és kapcsolatairól: KOVÁCS Á.HOTOPLAN, A. (szerk.), 1975.; BALASSA M. I.-DEKIC, M. (szerk.), 1975.
